Századok – 1903

Történeti irodalom - Tilemann; Heinrich: Speculum Perfectionis und Legenda Trium Sociorum. Ein Beitrag zur Quellenkritik der Geschichte des hl. Franz von Assisi. Ism. Katona Lajos 656

TÖRTÉNETI IRODALOM. 659 kezdeteinek kutatásával foglalkozó egész búvárlat álláspontját a kútfők mérlegelése tekintetében. Ha Sabatier véleménye megállhat, a források egymáshoz való viszonya lényeges változást szenved. Érthető, hogy e vélemény heves vitatás tárgya lett a németeknél s még inkább Franczia- és Olaszországban.1) Sabatier felfogásával nem egyfelől ellenkezik bírálóinak nézete.2

) A kérdés tehát, mint Tilemann helyesen mondja, csakugyan a körül forog, vájjon hiteles-e a »Mazarinus 1743« záradékának dátuma? Ez pedig csak a Speculum Perfectionis és a többi XIII. századi forrás egymáshoz való viszonyának kútfő-kritikai vizsgálata útján dönthető el. E vizsgálat során kiváló figyelmet érdemel a Legenda Trium Sociorum ; egyrészt már azért, mert ennek részleges szerzőségét a hagyomány szintén Fráter Leónak tulajdonítja, s korát tekintve is mintegy középütt áll Celanoi Tamás első legendája és a Bona ventur a-f éle hivatalos legenda között; másrészt pedig azért, mert épen újabban ennek a hitelessége is kétségbe vonatott ;3) ismét más oldalról meg kevéssel előbb e legendának egy olyan szerkezetét közölte Marcellino da Civezza és Teofilo Dominichelli (Róma, 1899), mely a hagyományozott szövegtől nagyon eltérő s a melyet kiadói az eredeti Lcgerula Trium Sociorum színében óhajtanak feltüntetni. Tilemann tehát különösen a két kérdéses kútforrás kritikai vizsgálatának szenteli értekezését, melynek eredményei általános történeti érdekükön kívül azért is kiváló figyelmünkre tarthatnak jogczímet, mivel a Speculum Perfectionis egyes fejezetei lényeges részét alkotják legrégibb magyar könyvünk, az Ehrenfeld-eodex tartalmának f) másfelől pedig a Speculum vitae s. Francisci et sociorum ejus czímű nyomtatvány magyar vonatkozásai, főleg az egybeszerkesztőjét, Fráter Fabianust illető hagyomány is, hazánkra utalnak. Tilemann kritikai elemzése, a Speculum Perfectionis Sabatier-féle szövegének alapúi vétele mellett, előbb ez emlékirat tartalmát és szellemét vázolja, azután veszi tüzetesebb vizsgálat *) A reá vonatkozó irodalom és a kérdés mai állása felől igen jól tájékoztat Goetz Walter : Neue Jahrbücher für das Mass. Altertum, Gesch. u. deutsche Litt. u. für Paedagogik (Leipzig, Teubner) Í. Abt. V. Gll és köv. 11., továbbá Zeitschr. f. Kirchengesch. XXII. 362 és köv. 11. a) Bibliographiai jegyzéküket olv. Tilemann könyve 4. lapján a 2. jegyzetben. 8) Archivio Storico Italiano, Serie V. XXIV. 249 és köv. 11. XXYI. 81 és köv. 11., továbbá Analecta Bollandiana, XIX. 119 és köv. 11. 4) Olv. Az Ehrenfeld és Domonkos-codex forrásai cz. értekezésemet. Irodalomtört. Közlemények, 1903. 59 és köv. 11. 45*