Századok – 1903

Történeti irodalom - Bunca Ágoston: Vechile episcopií românesci a Vadului; Geoagiului; Silvaşului şi Belgradului. – Episcopi Petru Paul Aron şi Dionisiu Novacovici. Ism. Görög Ferencz 649

TÖRTÉNETI IRODALOM. volt. A fejedelem 1628-ban Brádi Györgyöt nevezi ki püspökké, ki II. Ghenadie néven 1640-ig kormányozza az oláh egyházakat a Bethlen Gábortól kijelölt föltételek mellett, melyek az oláhok reformálására irányultak; mert ez a ezél is vezette a fejedelmet, midőn számukra iskolákat állíttatott. Így gondolkozott I. Rákóczi György is, a ki azonban már nem volt oly türelmes mint elődje. Elrendelte, hogy a püspöknek iskolákat, nyomdákat kell föntartania, eltiltotta az »idegen nyelven való birbitélést« az oláh templomokban, s meghagyta, hogy »minden isteni szolgálatot a paraszt község előtt a magok nyelvén, azaz oláhúl tétessenek«, a miből az tűnik ki, hogy az előkelőbbek már magyar nyelven hallgatták az istentiszteletet. Ekkor annyira megerősödött volt a kálvinismus az oláhok között, hogy Rákóczi egyenesen a református püspök alá rendelte őket. Az oláhok ez időben vallási tekintetben két részre szakadtak ; egy részök megmaradt a régi hiten, de református püspök alatt, más részök meg már egészen a kálvinista vallás híve lett. A gyulafehérvári püspökökön kívül Máramaros-ban is voltak az oláhoknak püspökeik, kik folytonosan arra törekedtek, hogy fönhatósági jogot gyakoroljanak a gyulafehérvári püspökök felett, E miatt gyakran igen elkeseredett küzdelem támadt közöttük, a minek csak a máramarosi görög vallásúaknak a római kath. egyházhoz való közeledése vetett véget, midőn a XVIII-ik század elején meg is szűnt a máramarosi püspökség. II. Rákóczi Györgynek szerencsétlen lengyelországi hadjárata után a sűrű fejedelemváltozásokkal együtt járt a püspökök változása is, és Brankovics Száva csak akkor igazgathatta nyugodtan egyháza ügyeit, mikor a trónra jutott Apáti megerősíté székében. A püspök ücscsét a fejedelem portai követségekre használta föl; azonban Brankovics György a portán Apafi ellen kezdett áskálódni, a mi valószínűleg siettette Száva püspök bukását is, kit különben maguknak az oláh espereseknek és papoknak ítélete folytáu vetett börtönre a fejedelem.. Az utolsó gyulafehérvári püspök Athanasius volt. kinek halála után, 1714-ben III. Károly megszüntette ezt a püspökséget s újat állított föl fogarasi püspökség czímmel. Ezután már nagyobb mértékben indul meg az unió, mely két részre szakítja az oláhokat : a görög keleti és görög katholikus felekezetekre, s elveti köztük a viszály magvát, melyből veszedelmes bajok keletkeznek rájok nézve, liosszu ideig tartó kemény küzdelmekre adván okot és alkalmat. Az utolsó fejezetben a szerző a történeti igazságokat