Századok – 1903

Történeti irodalom - Bunca Ágoston: Vechile episcopií românesci a Vadului; Geoagiului; Silvaşului şi Belgradului. – Episcopi Petru Paul Aron şi Dionisiu Novacovici. Ism. Görög Ferencz 649

TÖRTÉNETI IRODALOM. meghamisító állítások ellen kel ki, melyek a könnyenhivők előtt valóságos dogmákká lettek. Ezekkel a hamisításokkal — írja Bunea — képtelenné tették a művelt társadalmi osztályt arra, hogy megismerje a multat, hogy megítélje a jelent és tájékozást szerezhessen a jövő felől: ezek a szándékos elferdítések idézték elő azt, hogy az oláh történetírás a müveit nemzetek előtt csak nevetség és lenézés tárgya. El kell jönni már egyszer, és azon kísérletek után, melyeket az utóbbi időben Romániában megkezdtek, nem is lehet soká késni annak az időnek, midőn a multat a történeti tények, s nem egyes emberek képzelődése szerint fogjuk megismerni. A második munka, melyről szólunk, már nem foglalkozik oly terjedelmes korral, hanem csak másfél évtized (1751 —1764) küzdelmeit rajzolja, s azok keretében Áron Péter gör. kath. püspök életrajzát adja. Jóllehet ez csak egy kiszakított része az oláhok történetének, mindamellett becses és tanulságos munka, mely nemzetiségi szempontból is közelről érdekel bennünket. Eöltárja az oláhság viszonyait, életét, műveltségi állapotát nagy részletességgel, jórészt eddig még föl nem dolgozott oklevelek alapján, melyekből a mű függelékében 250 darabot közöl a szerző részint egész terjedelemben, részint kivonatosan. A rajzolt kor nagyon rövid, de az oláhok történetének egyik legmozgalmasabb korszaka, mert az oláh népet sohasem izgatták külső elemek annyira, mint a XVIII-ik század közepén, mikor nagy része a római kath. egyházzal már egyesült. Ez az unió az oláhságot két táborra, két felekezetre osztotta, mely állandó harczban volt egymással, vallási gyűlöletében egymás ellen tört, a helyett, hogy az erdélyi fejedelmek alatt szépen megindult műveltségi áramlatot előbbre vitte volna. Az egyesültek és nem egyesültek közt lefolyt küzdelmek, ha nem semmisítették is meg az uniót, mindenesetre nagy hátrányára voltak, megtörték erejét s a hívek nagy részét visszatérítették a régi egyház kebelébe. E küzdelmekből két püspök : Klein Incze és utóda Áron Péter alakja emelkedik ki. Mindkettő arra törekedett, hogy híveit vallásukban, nemzetiségükben megerősítse, műveltségüket fejleszsze. A szerző Jvlein püspök életét külön munkában tárgyalja, itt csupán Áron Péter életrajzára szorítkozik. Áron Péter 1709-ben született Bisztrán, Zalatnához közel, hol apja pap volt. Az alsóbb iskolák elvégeztével Klein fogarasi gör. kath. püspök Rómába küldötte s ott szentelték pappá 1743-ban; ekkor tért vissza Balázsfalvára, hol 1745-ben vicariussá lett, majd Klein püspök lemondása után őt választották