Századok – 1903

Történeti irodalom - Bunca Ágoston: Vechile episcopií românesci a Vadului; Geoagiului; Silvaşului şi Belgradului. – Episcopi Petru Paul Aron şi Dionisiu Novacovici. Ism. Görög Ferencz 649

651 TÖRTÉNETI IRODALOM. Izabella királyné említ egy 1557-iki oklevelében, midőn ezt a püspökséget felújítja. Ez a püspökség 1574 táján megszűnik. Kristóf püspök Szilvásra költözik. A reformáczió terjedése nagy hatással volt az oláh egyházakra, melyeket a szászok az új tanok hirdetésével meg akartak nyerni az új vallásnak. A protestáns egyház két részre szakadása után a magyar reformátusok buzgólkodtak az oláhok reformálása érdekében, mire az első fontosabb lépés az volt, hogy János Zsigmond az oláhok fölé a Kálvin-hitű magyar nemest, Szentgyörgyi Györgyöt választatta püspökké s alája rendelt mindenféle oláh papot és szerzetest. Az új »választott püspök superintended« székhelye Tövis volt ; innen intézte az oláh egyházak ügyeit. Utóda a hasonló szellemű Tordosi Pál lett, kinek kormányzása alatt az oláhok közül sokan tértek át a református vallásra. Halála (1576) után Tordosi Mihály ült a püspöki székbe, de ekkor már nem terjedhetett úgy az új vallás, mert János Zsigmondot a római katholikus Báthory követte a fejedelemségben. Az új fejedelem 1572-ben azoknak az oláhoknak, kik nem voltak hívei a reformácziónak, más püspököt rendel, s ezzel megveti alapját a szilvási püspökségnek. Az első szilvási (Hunyad megye) püspök 1572 — 1574-ig Eftimie szerzetes, ki már az Erdélyben és a Partiumban lakó összes oláhok feje. Utóda Kristóf (1574—1579), ki előbb mint felgyógyi püspök szerepelt; 1585-ben pedig János szilvási apát lesz püspökké s vele megkezdődik a gyulafehérvári püspökök sora. A szilvási püspökség megszűnte után alakúi a gyulafehérvári, melyet Vitéz Mihály havasalföldi vajda Báthory Zsigmond fejedelem beleegyezésével javadalmakkal ruház föl s kieszközli a fejedelemnél, hogy az erdélyi területen tartózkodó oláhok vallási ügyekben a Tergovistben székelő érsek alá tartozzanak. Mihály vajda bukása után azonban ez az állapot megváltozott; hanyatlásnak indultak az oláh püspökségek, az oláh tartományok vallási befolyását pedig a léczfalvi országgyűlés (1600. okt.) megszüntette, kimondván, hogy »oláh pap is a két Oláhországból soha ide bé ne jöhessen, a kalugerek penig ..... proscriptusok legyenek.« Az első gyulafehérvári püspök, János után, Teoctist következik, kivel egyidőben még él az északi részek püspöke Spiridon, Eftimie utóda. Miként az oklevelekből kitűnik, Spiridon még a gyulafehérvári oláh püspök fölött is állott, ez a főség azonban halálával megszűnt s Teoctistot egyedüli püspöknek ismerték el. Utóda Dosoftein, Bethlen Gábor alatt kiterjeszti fönhatóságát Szatmárra is, hol előbb püspökség