Századok – 1903
Értekezések - KROPF LAJOS: Chishull utazása hazánkban 1702-ben 634
KROPF LAJOS. Chishiill Reisner György városi tanácsosnál volt megszállva, egy igen tudós embernél, ki tíz évig Hollandiában tanult, Ez megmutatta neki a város és környéke nevezetességeit, mint pl. azt a híres nagy kőfesziiletet a város falain kívül, mely előtt a pápisták sokat imádkoztak ; azonkívül három római föliratot, melyek Ulpia Trajana-ból kerültek ide, és a székesegyházat, hol orgona-játékkal kedveskedett vendégének. Meglátogatták a szebeni iskolát és könyvtárát is. Zabanius Izsáknál pedig három óráig tartó látogatást tettek s több egyén könyvajándékokkal kedveskedett neki. Nagyszebenből, melyet szintén leír szerzőnk, az angolok május 18-án kerekedtek föl, és a követ Vízaknán, Csanádon és Balázsfalván át Enyedre utazott; Chishull pedig többek társaságában kerülővel meglátogatta Gyulafehérvárt, hol tisztelegtek a kormányzónál, gróf Bánfinál, egy jeles és udvarias protestáns nemes embernél, ki azonban már több esztendeje »kólikában« szenvedett. Fölkeresték gróf Seeaut is, ki megmutatta nekik a várat és a helyiséget, hol az erdélyi országgyűléseket tartották. Megnézték a híres főiskolát és a csinos kálvinista egyházat, Hunyadi János, Izabella királyné, János Zsigmond, Rákóczi Zsigmond és György és »a híres Bethlen Gábor« síremlékeivel, melyeket »a tatárok megrongáltak 1658-ban.« Ebből eléggé világos az, hogy Bethlen Gábor »nagyszerű monumentuma« 1702-ben még nem volt az az idomtalan »márvány halmaz, mely a fehérvári czinteremben összezúzva egy halomban hever«, mint azt Szilágyi Sándor látta és leírja 1884-ben. A végleges rombolást azért minden valószínűséggel a vad tatároknál vadabb keresztény vandálok követték el.1 ) Gyulafehérvárt találkoztak Veszprémi István református superintendenssel és Kaposi Sámuel tanárral, kit annak idején az orangei herczeg avatott volt fel hittudorrá. Megnéztek azonkívül több római faragványt és lemásoltak három föliratot, mely tudtommal másutt is van közölve. *) Midőn e megjegyzést tettem, fogalmam sem volt arról, liogy kik voltak felelősek e páratlan vandalismasért. Egy modern angol útleírásban, John Paget könyvében (Hungary and Transylvania. London, 1839.) olvastam azóta, hogy Bethlen síremlékét a pápisták rombolták le és takarították ki a templomból, midőn azt a protestánsoktól visszafoglalták. Erre vonatkozólag a következőket írja Paget János : »Azt beszélik, hogy 1716-ban, midőn a katholikusok újra birtokukba vették a székesegyházat .... azt a sajnálatos vakbuzgóságot követték el, hogy összetörték Bethlen Gábor síremlékét, mely ezelőtt ott állt (I. Bákóczi Györgyével szemben). A sekrestyés tagadott minden tudomást az ügyben s azt vallotta nekem, hogy soha egy szót sem hallott ilynemű síremlékről ; de meg kell vallanom, hogy az üres hely azt látszik bizonyítani, hogy a vádnak csakugyan van alapja.« (Id. m. II. 366.)