Századok – 1903

Értekezések - WERTNER MÓR: Margit császárné fiai 593

} um 1S } it MARGIT CSÁSZÁRNÉ FIAI. 605 Arcente denique barbaro aduer j Iniinitis Tartaris marte sub aduer j Qitartum Belam prosequens, eius consobrin Ad mare peruenerat usque Dalmatin Vbi ad commercia vite celsior l • zs Mortis soluit debitum iussu Creator I Anni Christi fluxerant mille cum ducent "I . Quadraginta duo plus computo legent J Április vigesima die iam transact "l Qua Gulielmi spiritus rediit ad astr ) Heu accedit inclita sponsa Margari \ ^ Sanctum gerens spiritum moribus et vi J Nam Clinda, que moriens ita vir legau Dispergens, pauperibus prorsus erogau Qualia ecclesie tulit ornamen 1 ^ Ex imperialibus pannis vestimen J Patent intuentibus, lucem et supern \ Eis postulent requiem etern / E sírfeliratban tehát Vilmossal, IV. Béla király Klisszában, 1242-ben elhalt Margit nevű idősb leányának jegyesével (sponsus) van dolgunk, kit a felirat világosan III. Béla unokájának és Margit görög császárné fiának nevez; a »heros inclitus« a felirat szerint a tatárjárás alatt rokonának, Béla királynak segített, majd Dalmácziába jutott, hol 1242-ben április 20-ika után meghalt és Spalatóban állandó sírhelyet kapott. Miután ezen egyedül álló hazai forrás Vilmos atyjára nézve egy szóval sem nyújt felvilágosítást, a régibb irodalom abban a kényszerhelyzetben volt, hogy — mert Margitnak csak két férjét ismerte — e Vilmost vagy Izsák császár vagy Bonifácz király fiának tartsa. Tudták ugyan, hogy Bonifácznak első házasságából már egy Vilmos nevű fia született, ki 1225-ben Görögországban meghalt, de Katona mindamellett mégis azt állította, hogy a síriratban említett Vilmos, Margit és Bonifácz fia. Ezen mindeddig genealógiai talánynak tekintett Vilmos a fönt idézett sírfelirat révén hatalmas bizonyítéktíl szolgál Margit és St. Omeri I. Miklós egybekelése mellett, minthogy az összes rendelkezésemre álló források e Miklósnak két fiát, Bélát és Vilmost említik. A flandriai st. omeri várnagyok, kik egyúttal a falken-