Századok – 1903

Történeti irodalom - Hegyi József: Hazánk történelmi nevezetességű helyei és meglévő műemlékei. Ism. –d. 560

560 TÖRTÉNETI IRODALOM. és királya mögött volt a német papság, a mit a szerző nem emel ki eléggé s nem is találkozik helyeslésével. Az 1076-iki wormsi határozatokkal (ill. 1.) csupán a pápai s nem egyúttal a birodalmi politika szempontjából foglalkozik. Egyházias felfogásának a jele, hogy (120. 1.) a canossai megalázkodást nem tartja valami súlyos vezeklésnek; de meg is jegyzi, hogy az egész jelenet kizárólag (?) egyházias jellegű. Csak sajátosnak véli Gergelynek azt az álláspontját (126. 1.), mely 1080-ban IV. Henrik újabb kiátkozására s a tróntól való megfosztására vezetett. Ezt ő (128. 1.) a leghelyesebb cselekedetnek tartja, a mi szintén sajátos álláspont ; valamint az is, hogy oly élesen itéli el a brixeni gyűlést (129. 1.), mely viszont a pápát Ítélte el. De azon alig csodálkozhatunk, hogy pap létére mint történetíró is, VII. Gergely hatalmas egyéniségének hatása alá került, holott különben a legszigorúbb tárgyiasságra törekedett. Munkája egészben véve csakugyan tárgyias, higgadt feldolgozás, az eseményeknek hű és lelkiösmeretes elbeszélése, mérlegelése; itt hittel, amott bírálattal, de lélek nélkül sohasem. Reméljük, hogy a biztató kezdetet szorgalmas irodalmi munkásság fogja követni. MÁRKI SÁNDOR. Hazánk történelmi nevezetességű helyei és meglévő műemlékei. Segédkönyv a magyar történelem tanulásához, úgyszintén kirándulóknak és magánhasználatra. Összeállította Hegyi József. Gyöngyös, 1903. Sima Dávid kny. 8-r. V, 163 1. Hegyi József a középiskolai tanulmányi kirándulások czéljaira kalauzt készített, felsorolva benne Magyarország mindazon helyeit, melyekhez valami történeti esemény emléke fűződik. A műemlékeket is tekintetbe veszi s az irodalomtörténeti adatokra is kiterjeszti figyelmét. Több monographiát használt fel, forrásműveket is forgatott, s elliiszszük hogy »közvetlen tapasztalatból« is merített. Több mint félezer helység nevezetességeit összeállítani, nem csekély munka, s a szerző szorgalma elismerést érdemel, annál is inkább, mert könyve — tudomásunk szerint — első a maga nemében. Kalauza általában megbízható, de nem hallgathatjuk el, hogy több hibát vettünk észre benne. Legfeltűnőbb ezek közt a tömérdek sajtóhiba. Ez bizonyára nemcsak a szerző hibája, de mégis árt a könyvnek. Ha példáúl azt olvassuk, hogy a mohácsi csata 1566-ban történt, vagy hogy Kisfaludy Károly, a regék költője, Sümegen