Századok – 1903

Történeti irodalom - Hegyi József: Hazánk történelmi nevezetességű helyei és meglévő műemlékei. Ism. –d. 560

561 TÖRTÉNETI IRODALOM. született s több efféle, bizony kérdés támad bennünk : való-e ily könyv az ifjúság kezébe? De vannak nagyobb hibák is a könyvben. Azt mondja pl. hogy II. Endrét Nagyváradon temették el (25. 1.), alább pedig (126. 1.) azt olvassuk, hogy Egresen Torontál megyében. Eölösleges kétséget támasztani az iránt, vájjon Kolozsvár volt-e Hollós Mátyás születése helye? (65. 1.) Azt mondja, hogy a zsitvatoroki békét Bocskay kötötte meg (67. 1.); volt ugyan része a béke megkötésében, de nem ő kötötte meg. Hibás adat az is, hogy Bethlen Gábor Lőcsén 1626-ban írta alá »a második bécsi béke neve alatt ismert okmányt« (114. 1.); ez a pozsonyi béke volt, melyet a szerző már előbb meg is említett. Nem értjük, miért mondja a karloviczi békét hazánkra nézve károsnak? Az ilyen megjegyzést magyarázni kellene. Hogy Kendilónán Teleki Mihály kanczellár fogatta el Kendi Sándort 1594-ben, azt talán a sajtóhibák manóinak tudhatjuk be, ' de hibának elég nagy hiba. Bánfi Dénes tragédiájánál a fejedelem kegyelmével későn érkező futár elmaradhatott volna, vagy legalább oda lehetett volna tenni, hogy — beszélik, mondják ! Dervarics Kálmán elméletét Zrínyi megöletéséről nem kellett volna a szerzőnek komolyan venni. A hibák mellett feltűnnek a hiányok. A vereczkei szorosról nem elég az az egy adat, hogy a honfoglaló magyarok azon jöttek be. A Brassó-megyei Földvárnál meg kellett volna említeni a Báthory Gábor korabeli csatát. Esztergom nevezetességeivel nagyon röviden végez a szerző. Érsekújvárnál nem említi meg, hogy honnan ered a vár neve, s az 1663-ik év elő sem fordul a városról írt sorokban. Somogy vármegyében csak Babocsát és Szigetvárt említi. Somogyvárt, Kaposvárt, Csurgót mellőzi stb. A könyv stílusával sem vagyunk megelégedve. Igen száraz, néhol nem elég világos és nem elég szabatos. Általában azt kell mondanunk, hogy Hegyi József könyve nem tanulók kezébe való, de •— kellő óvatossággal — a szaktanárok és a históriában jártas kirándulók használhatják. Ha a szerző kijavítja és kiegészíti munkáját, akkor — második kiadásban — talán több elismeréssel szólhatunk majd róla. —D.