Századok – 1903

Történeti irodalom - Schematismus cleri dioecesis Csanádiensis pro anno Domini MCMII. Ism. –y. 555

557 TÖRTÉNETI IRODALOM. vonalát mutatná, hasztalan keresünk a Csanádi schematismusban. Lapról-lapra kellett átböngésznünk, hogy megtudjuk, a mi pedig fődísze az egyházmegyének, hogy a 374 világi pap közül hányan munkálkodnak speciálisan közművelődési vagy tudomá­nyos és irodalmi téren. Plébánia van összesen kétszázharminczöt. E közül 82 magyarnak, 137 németnek vagy túlnyomóan németnek, 16 pedig szlávnak, bolgárnak és oláhnak van feltüntetve. Látni való, hogy a csanádi egyházmegye, daczára a XYIII-ik századi végzetes sváb bevándorlásnak, még mai romlott állapotjában is jelen­tékeny részében magyarnak mutatja magát. Ha számításba veszszük az egyházmegyében lakó összes magyar népet, Arad, Csanád és Csongrád megyék, Szegeti, Makó stb. városok magyar lakosságát, akkor a túlsúly erősen a magyarság előnyére dől el; a csanádi egyházmegyét tehát nem lehet és nem szabad ezentúl túlnyomólag német egyházmegyének tekinteni, a mint idáig történt. Ezt az örvendetes körülményt szintén ki kellett volna a schematismusban domborítani. A magyar nyelv törvényes elsőbbsége és sérthetetlen tekintélye megköveteli, hogy ott, a hol ugyanazon helységben több nyelven beszél a lakosság, mindig a magyar nyelv említtes­sék első helyen. A csanádi schematismus más felfogásnak hódol ; 137 esetben a német nyelvet teszi első helyre, 16 esetben más idegen nyelveket részesít elsőbbségben. Szerinte a csanádi egyházmegyén az a szégyen esik meg, hogy még központi városaiban is, a hol pedig magyar törvényhatóságok székelnek és magyar középiskolák virágzanak, a lingua vigens a német; holott ezen városokban a hivatalos közélet állandó vérkerin­gése a magyar nyelvet és a magyar jelleget tette uralkodóvá. A német lingua vigens szinte czélzatosnak tetsző előretolásával nem lehet tehát Temesvár, Nagybecskerek, Pancsova, Versecz, Orsova, Lúgos magyar jellegét homályba borítani. A schema­tismusban ezek a városok mind német parochiáknak vannak feltüntetve. Legjobban megütődtünk azon, hogy a csanádi schema­tismus az oláhok nyelvét daco-romana-mik írja s így mintegy elfogadja és terjeszti azt a történeti hazugságot, hogy az oláh nyelv IMcziában keletkezett volna. Erről a kérdésről sok szó esett már újabb történetiroclalmunkban. Tudós kutatóink nem azért fáradnak, hogy munkáikat még a művelt emberek se ismerjék. A ki egy hivatalos kiadvány szerkesztésére vállalkozik, annak némi olvasottsággal is kell bírnia. Az 1902 évi schema­tismus nem méltó a csanádi egyházmegyéhez. —Y. SZÁZADOK. 1903. VI. FÜZET. 38

Next

/
Thumbnails
Contents