Századok – 1903

Történeti irodalom - Schematismus cleri dioecesis Csanádiensis pro anno Domini MCMII. Ism. –y. 555

557 TÖRTÉNETI IRODALOM. vonalát mutatná, hasztalan keresünk a Csanádi schematismusban. Lapról-lapra kellett átböngésznünk, hogy megtudjuk, a mi pedig fődísze az egyházmegyének, hogy a 374 világi pap közül hányan munkálkodnak speciálisan közművelődési vagy tudományos és irodalmi téren. Plébánia van összesen kétszázharminczöt. E közül 82 magyarnak, 137 németnek vagy túlnyomóan németnek, 16 pedig szlávnak, bolgárnak és oláhnak van feltüntetve. Látni való, hogy a csanádi egyházmegye, daczára a XYIII-ik századi végzetes sváb bevándorlásnak, még mai romlott állapotjában is jelentékeny részében magyarnak mutatja magát. Ha számításba veszszük az egyházmegyében lakó összes magyar népet, Arad, Csanád és Csongrád megyék, Szegeti, Makó stb. városok magyar lakosságát, akkor a túlsúly erősen a magyarság előnyére dől el; a csanádi egyházmegyét tehát nem lehet és nem szabad ezentúl túlnyomólag német egyházmegyének tekinteni, a mint idáig történt. Ezt az örvendetes körülményt szintén ki kellett volna a schematismusban domborítani. A magyar nyelv törvényes elsőbbsége és sérthetetlen tekintélye megköveteli, hogy ott, a hol ugyanazon helységben több nyelven beszél a lakosság, mindig a magyar nyelv említtessék első helyen. A csanádi schematismus más felfogásnak hódol ; 137 esetben a német nyelvet teszi első helyre, 16 esetben más idegen nyelveket részesít elsőbbségben. Szerinte a csanádi egyházmegyén az a szégyen esik meg, hogy még központi városaiban is, a hol pedig magyar törvényhatóságok székelnek és magyar középiskolák virágzanak, a lingua vigens a német; holott ezen városokban a hivatalos közélet állandó vérkeringése a magyar nyelvet és a magyar jelleget tette uralkodóvá. A német lingua vigens szinte czélzatosnak tetsző előretolásával nem lehet tehát Temesvár, Nagybecskerek, Pancsova, Versecz, Orsova, Lúgos magyar jellegét homályba borítani. A schematismusban ezek a városok mind német parochiáknak vannak feltüntetve. Legjobban megütődtünk azon, hogy a csanádi schematismus az oláhok nyelvét daco-romana-mik írja s így mintegy elfogadja és terjeszti azt a történeti hazugságot, hogy az oláh nyelv IMcziában keletkezett volna. Erről a kérdésről sok szó esett már újabb történetiroclalmunkban. Tudós kutatóink nem azért fáradnak, hogy munkáikat még a művelt emberek se ismerjék. A ki egy hivatalos kiadvány szerkesztésére vállalkozik, annak némi olvasottsággal is kell bírnia. Az 1902 évi schematismus nem méltó a csanádi egyházmegyéhez. —Y. SZÁZADOK. 1903. VI. FÜZET. 38