Századok – 1903

Értekezések - MARGALITS EDE: Karnarutič éneke és a magyar Zrínyiász 537

KARNARÜTIC ÉNEKE ÉS A MAGYAR ZRÍNYIÁSZ. 539 mennek : a pasáknak meghagyja, hogy a Dráváig nyomuljanak elő. melyen Hasszán bég fog hidat verni. Ez a Drávát Eszéknél áthidalja és Mehmet-Taralija az előcsapatta] egész Siklósig elérkezik. Meghallja ezt Zrínyi és Alapi Gáspárt gyalogos és lovas sereggel Siklósra küldi, ki a vigyázatlan törököket leveri s gazdag zsákmánynyal és sok hadi fogolylyal tér vissza Szigetvárba, hol nagy örömmel fogadják és víg áldomást tartanak. Zrínyi a zsákmányból keveset fogad el, mert nem haszonleső. A lakoma alatt kém jelenti, hogy maga a szultán jön a vár ellen. Zrínyi katonásan rövid beszéddel bátorítja vitézeit, hogy legyenek állhatatosak. A harmadik énekben a török hadsereg átkel a hídon ; a szultán megtudja, hogy előcsapatát a keresztények szétverték, a mi nagy haragra gerjeszti. Arszlánt megfosztja pasai rangjától és fejét véteti, mert gyáván megfutott Jula-vár alúl. A szultán csakhamar elérkezik hadaival a Szigetvár közelében fekvő Szentlőrinczig. Ezt meghallja a zöld fenyő, Zrínyi Miklós, és a vár piaczán összegyűjtve seregét, hosszabb beszédben festi a veszedelmet, mely Szolimán részéről fenyegeti. »A ki e világon kész becsülettel meghalni — úgymond — annak dicsősége az egekbe hatol ; a ki a harczban meghal a hazáért, annak dicsősége fenmarad addig, míg a folyók folynak és az idők haladnak.« Vitézei az ő lelkének részei ; felhívja őket. fogadják meg esküvel, hogy mindhalálig harczolni fognak a kereszténységért. Először Zrínyi, azután Alapi Gáspár teszi le az esküt, utánok sorban mindannyian a hősök, s készeknek nyilatkoznak Zrínyivel meghalni. Zrínyi ismét beszédet tart ; megtiltja, hogy a törökkel senki beszédbe ne ereszkedjék, az ellenségtől levelet el ne fogadjon ; azután elrendeli a szükségeseket a vár védelmére. A keresztények verik a törököket, Szolimán felbőszül és a várat ostromolni kezdi. Zrínyi látván, hogy nem védelmezheti meg az új várost, felgyújtatja azt és visszavonúl az ó várba. A törökök kegyetlenül ostromolják ; sokan esnek el mindkét részről ; a szultán azon való szégyenében és haragjában, hogy a várat nem képes elfoglalni, magához hivatja Szokolovicsot és megparancsolja neki, hogy új rohamot intézzen a vár ellen, és átadja neki saját buzogányát, hogy a törökséget azzal kergesse a falak alá. A negyedik énekben Szokolovics összehívja a pasákat, s előadván nekik, hogy a szultánt a harag és szégyen majd megöli az ostrom sikertelensége miatt, harczra tüzeli őket. Az ostrom megújúl, Zrínyi vitézül védekezik ; a támadást visszaveri ; a szultán szégyenében és haragjában meghal. Szokolovics ezt eltitkolja a sereg előtt, de bejelenti Szolimán fiának, Szelimnek, az új szultánnak. Szokolovics lángba borítja az ó várost, Zrínyi vitézeivel a várba húzódik és a végveszély láttára ismét hosszabb beszédet