Századok – 1903

Értekezések - MÁRKI SÁNDOR: Szent Jeromos 38

SZENT JEUOMOS. 47 zsálemben és Betlehemben maga Jeromos a szentírásban legjártasabb zsidókkal nézegette a nevezetes helyeket, hogy mindenről kellő felvilágosításokat nyerjen s megtanulja azokat a régi elnevezéseket, mik a latinosító római uralom alatt a köznép előtt lassankint-feledésbe mentek. Paulával együtt zarándokolt Jeromos az Aderhez, vagyis a nyáj tornyához, hol valaha Jákob legeltette nyáját s hol a pásztorok ezt a szózatot hallották : Dicsőség a mennyekben Istennek, békesség a földön, és az emberekhez jóakarat! Onnan Egyiptom meglátogatására mentek. A Gaza felé vezető régi úton haladtak. (Ez egyenesen délnek tartott, míg az újabb, rövidebb út délnyugatnak fordult.) Bethsuron át értek Eskolba, melynek neve seőllőfürtöt jelent. Termékeny vidéken keresztül jutottak Sára lakóhelyére, a hol látták Izsák bölcsőjét és Ábrahámnak azt a csonka tölgyfáját, mely alatt megpillantotta Krisztust és örvendezett neki. Fölkerekedve, beszálltak Hebronba, vagyis Kariath-Arbéba »a négy férfiú (Ábrahám, Izsák, Jákób és A dám) városába.« Másnap már Kafár-Baruchában (az áldás falujában) álltak, a meddig Ábrahám kisérte az Urat. Innen néztek végig a terjedelmes síkságon s az egykori Sodorna és Gomorrha térségein, a bortermő vidéken. Megemlékeztek Lótli barlangjáról, és Paula könyek közt intette kíséretét, óvakodjanak a bortól, mely — mint a moabitáknál és az ammonitáknál történt csak az érzékiséget'növeli. Merengve nézett Jeromos dél felé, a hol a menyasszony fekve találta vőlegényét *) és József testvéreivel lerészegedett.2) Innen Thekoán és Amoson keresztül tértek vissza Jeruzsálembe. Az Olajfák-hegyén pirosas fényben ragyogott feléjjök a kereszt, melyen az Üdvözítő meghalt. Látták azt a helyet, hol a zsidók égő áldozatúl évenkint vörös tehenet szenteltek az istennek, hogy annak hamuja miatt megengesztelődjék Izrael iránt. Majd meglátogatták Lázár sírját, Bethphagét, a papok faluját; azt a helyet, hol az irgalmas samaritanus a mindenkitől elhagyatott sebesültnek segítséget nyújtott; Adomimot, melynek neve vért jelent, mivel a rablók támadásai miatt ott sok vér folyt ; kegyelettel nézték Zachaeus sykomor-fáját ; azt az útszéli helyet, a hol Jézus a két vakot meggyógyította, így érkeztek Jerikóba, hol egyebek közt megszemlélték a Józsue idejében a Jordánból hozott tizenkét követ, a mit a tizenkét apostol előhírnökének tartottak. Alig mult el az ») Migne : Patrologia, XXII. köt. 887. h. Ezt az Énekek Éneke I. 6. (Károli bibliafordításában V. 2.) beszéli el. 8) Mignenél u. o. a Genesis 43. 10. (Károlinál 43. 34.) alatt.