Századok – 1903
Értekezések - TURCHÁNYI TIHAMÉR: Rogerius mester Siralmas éneke a tatárjárásról. - II. bef. közl. 493
512 TUÏtCHÂNYI TIHAMÉR. közel állott. Az életrajzában elmondottak szerint ez vagy Pecorari Jakab praenestei bíboros püspök, vagy Toletarus János bíboros, 1261 óta portói püspök.1 ) Itt valami János paestoi püspökről van szó. Már pedig mint föntebb kimutattam, sem Pecorari Jakab, sem Toletanus János nem voltak paestoi püspökök. Lehetetlen tehát, hogy Rogerius eredetileg úgy írta volna a czímet, a hogy azt most munkája élén olvassuk. A czím irálya sem illik a többihez. Mondatszerkezete is csűrt-esavart. Azonkívül oly értelemben szól, mintha csak az előljáró beszéd volna levél. Már pedig az egész munka az. A czím szerint azt gondolná az ember, hogy Rogerius írt egy siralmas éneket, adott hozzá egy kis ajánló levelet valami püspökhöz. Mint már említettem, a Siralmas ének elnevezés formailag nem alapszik a szövegen. De Rogerius, a kiről kimutattam, hogy levelet, relatiót írt a tatárpusztításról és saját élményeiről, nem is nevezhette Siralmas ene/c-nek művét. Az interpolátor, ki az előljáró beszédben olvasta e mondatot : »si de tristi materia et horrenda Rebilis, inire compulsus suin moestos modos« . . . már egész könnyen rájöhetett arra a gondolatra, hogy Carmen miserabile-nek nevezze el a munkát. A műnek azonban mindenesetre volt valami czíme, s valószínű, hogy az előljáró beszéd mostani czíme, eredeti alakjában az egész mű czíme volt és csak az interpolátor tévedése és hibás olvasása hozta mai alakjára és helyére. Mert a » Pestheniensis ecclesiae episcopum« alatt hibás / olvasást sejtek »Penestrensis ecclesiae episcopum« helyett. És így a megfejtés könnyű volna. A XIII. század szokása szerint a keresztnév bizonyára nem volt egészen kiírva a czím eredeti alakjában s csak a J. kezdőbetű állott helyette, a mikor is a mondat e része így hangzott : »ad Dominum J. Penestrensis ecclesiae episcopum.« Ebből az interpolátor rossz okoskodással — a leggyakoribb J-vel kezdődő név János — és rossz olvasással »ad Dominum Johannem Pestheniensis ecclesiae episcopum«-ot csinált, »ad Dominum Jacobum Penestrensis ecclesiae episcopum« helyett. Jakab praenestei püspökhöz már írhatta Rogerius mester levelét. Annál is inkább valószínű, hogy így volt a czím, mert a »Pestheniensis ecclesiae episcopum« nem lehet az interpolátor teljesen légből kapott találmánya. Kell, hogy az eredetiben lett légyen valami alapja. ') Szabó Károly Kogerius fordításában Desericzky okoskodását fogadja el s a czímzett alatt János püspököt érti, ki az elpusztult Váez helyett Pesten székelt volna. De feledi, hogy Pest is teljesen elpusztult, tehát az sem volt jobb székhelye a váczi püspöknek ; különben is ez puszta föltevés.
