Századok – 1903
Értekezések - TURCHÁNYI TIHAMÉR: Rogerius mester Siralmas éneke a tatárjárásról. - II. bef. közl. 493
ROGERIUS MESTER SIRALMAS ÉNEKE A TATÁRJÁRÁSRÓL. 513 De akármi volt is, nem vonatkozhatott Toletanus Jánosra, a kire íróink általában vonatkoztatják, mert ez sem paestoi. sem praenestei püspök nem volt soha, sőt portói püspök is csak 1261-ben lett; de Rogerius, a törődött, beteges ember, munkáját csak nem ekkor kezdte meg ? ! Erre különben még alább visszatérünk. Valószínűnek tartom továbbá, hogy az »epistola« szónak is volt valami alapja az eredeti szövegben, csakhogy értelme nem egyedül az előljáró beszédre szorítkozott, hanem kiterjedt az egész munkára. így azután helyreállíthatnék az eredeti czímet, mely ilyenformán hangozhatott: Epistola Magistri Bogerii super destructione regni Hangariae per tartaros facta ad Dominum J(acóbum) Penestrensis ecclesiae episcopum feliciter incipit. Ha Rogerius csakugyan Pecorari Jakabnak írta levelét, megállapíthatjuk azt az időpontot is, a mikor művét elkészítette. A munka több helyéből kitűnik, hogy Rogerius a Dunán túl volt, mikor művén dolgozott, így azt mondja: »sic Tartari ex illa parte Danubii destruebant, et ex ista Teutonici depraedabantur.« *) Mivel az osztrákok a Dunántúlt pusztították, e vidékről csak az mondhatja, hogy a Dunának ezen partján van. a ki maga is a Dunán till tartózkodik. Mikor elmondja, hogy a tatárok átkeltek a Dunán, hozzáteszi, hogy egészen ellepték a Duna innenső partján a föld szinét.2) A Dunántúlt citra Danubtum-nak (Dunáninnen) nevezi.3 ) A Dunántúlra 1243 végén került Rogerius, mikor a pápa soproni főesperesnek nevezte ki. Ez volna a terminus post quem. Pecorari Jakab 1244 junius 26-án halt meg. Ha tehát Rogerius hozzá intézte munkáját, 1244 juniusára el kellett készülnie vele. Terminus ante quem tehát 1244 junius 26-ika lenne. Ennélfogva Rogerius művét 1243 nov. 13-ika és 1244 jun. 26-ika közt írta meg.4) Ezzel hitelességében is nyer. Ilyen közel az eseményekhez még élénken eszében lehettek azok, valamint saját élményei is. Rogerius előadása megbízható. A mi a mű becsét, mint kútforrásét illeti, különbséget kell tennünk. Igen becses — mint már föntebb is említettem — a magyar politikai viszonyok leírása IV. Béla uralkodása kezdetén. Igen érdekesek a szerző saját élményei. Fontos a tatár ») xxxill. fej. XXXVIII. fej. ") XL. fej. 4) Szabatosabb számításnál tekintetbe kell vennünk azt az időt, mely a Lyon és Sopron közötti útra esik.