Századok – 1903

Értekezések - STESSEL JÓZSEF: Sopron vármegye nyugati területe 431

SOPRON VÁRMEGYE NYUGATI TERÜLETE. E vidék történetére vonatkozó adataim közlésével, helynevek eredetének nyomozásával a régi földrajzunk iránti érdeklődést óhajtanám előmozdítani. Sopron vármegye azon részéről szólok, a hol németek laknak, kiknek őseit —• gondolom — már a honfoglalás is itt találta. Ezt a területet Ausztria, Mosony és Vas vármegye, azután a Fertőnél fekvő Boztól kezdve Németkeresztúr, Malomháza, Locsmánd, Peresznye és Horvátzsidány Sopron vármegyei helységek zárják körűi. Abból, hogy a XI. és XII. század adatai megyénk nyugati részének népességi állapotáról nem adnak kellő fölvilágosítást, nem lehet következtetni, hogy ez a vidék talán néptelen volt; hiszen ha leszámítjuk az egyházi birtokadományozásokat, az említett korszakból általában az egész ország helységeiről alig tudunk valamit. A XIII. és XIV. század adataira szorulunk; ezekből kell gyakran a múltra nézve Ítélni, és — sajnos — sokszor csak találgatni. Hogy a XIII. században Sopron vármegye nyugati része megfelelő népességgel bírt, azt már tényleg az oklevelek adatai is bizonyítják; s azért, lia mindjárt egy 1225 évi oklevélnek Borsmonostor népeire vonatkozó ezen szavai : »ne populi compellantur ire ad incidendas indagines, idem gepu«x) a tudósok Ítélete szerint az országos határ biztosítására szolgáló védműveleteket jelentik is, annyi bizonyos, hogy ott, a hol a XIII. században ily védő munkát Sopron vármegye bármely részén teljesíteni kellett, sehol sem volt néptelen a vidék. Igen érdekes II. Endre privilégiuma, melyet 1229 és 1230-ban a Mosonymegyei Legintó lakosainak adott,2) mondván: »populus terre nec ad incidendas indagines, nec fossam faciendam extra Castrum vei citra Musuniense ire compellatur« ; tehát a Castrum alatt nem Mosony várát, hanem ad normám comcs castri ') Sopron vm. Okit. I. 9. 1. 2) Wenzel: Árpk. Uj Okmt. I. 201. 1. 30*