Századok – 1903

Értekezések - STESSEL JÓZSEF: Sopron vármegye nyugati területe 431

432 STESSEL JÓZSEF. = comes comitates, Mosony varmegyét értvén, azt olvasom ki az idézett szövegből, hogy a vármegyében bent előforduló ily közmunkára a nevezett lakosok még is kötelezve maradtak. Később — ügy hiszem — az országos határ védelmére czélzó gyepii és fossa szavakat csak más jelentésben találjuk az oklevelekben. így 1341-ben: Ad cacumen fossati . . . meta terrea vulgo gyep; r) 1426-ban a vízár elleni védtöltés = fossatum vulgo oztro a Kis-Rába mellett,2

) és 1699-ben Karós-Osztörű = agger a Nagy-Rábánál ;3) s ez okból azt gondolom, hogy a mennyire a kevés forrásból, mely a vidéken rendelkezésre szokott állani, megítélni lehetséges : az országos határ gyepiii és védsánczai, melyek közmunka útján létesültek, Sopron vármegyére nézve a XIII. századdal együtt már nemcsak az oklevelekben, hanem az életben is leáldoztak. Valamint Mosony vármegye németségének Misenburch, ügy Sopron vármegye német lakosságának Odinburch volt a régi korban főhelye. Sopron fontosságát emelé, hogy a Bécsből és Bécsújhelyből jövő két közlekedési út itt találkozván, a várost méltán az ország kapujának nevezhették. A mi városunk részletesebb múltját illeti, e helyen nem ismételhetem mindazt, a mit boldogult jeles tudósunk Nagy Imre 1883-ban Sopron múltja cz. értekezésében fölsorolt,4

) mert itt csakis a tárgyamhoz tartozó adatokra lehetek figyelemmel ; de figyelmeztetnem kell az olvasót arra, hogy az a nézet, mely Sopron Bobét nevű külvárosa Bobet-kapuját a Sopron vármegyei Babóth falura vonatkoztatta, tévedés volt; a miről, valamint a Fertő régi állapotát érintő tévedésről már más helyen megemlékeztem.5

) Lajos német király A Ibrik (talán passaui) püspöknek a Rába és Odinburch közt Ruzpachnál már 800-ban (?) tíz mansiót adományoz,6

) »quae jacent intra allodia Amalgeri et Valtiloni et ad Odinburch usque ad lóca, ubi montana incipiunt« ; a mi azt is bizonyítja, hogy a német lakosok ez időben is művelt földön éltek itt s hogy Ruzpach alatt vagy a Rákos-patak, vagy a hasonló nevű falu (mai német neve : Kroisbacli) lappang, mely utóbbi régóta a győri püspökség birtoka. Hogy Sopron vár-minőségét a magyarok a honfoglalás után is föntartották, az valószínű ; s noha ez irányban >) Hazai Oklevéltár, 234. 1. •) Sopron vm. Okit. II. 107. 1. 3) Történelmi Tár, 1885. 158. 1. <) Századok, 1883. 12 és köv. 11. 5) Sopron cz. lap, 1887. 4—6. sz. — Századok, 1897. 26 és köv. 11. Néhány történeti adat stb. <•) Fejér : CD. VII. 5. 26. 1.