Századok – 1903
Értekezések - BÁNÓ JÓZSEF: Berzeviczy Edmund emlékezete 397
398 BÁNÓ JÓZSEF. Telivér Berzeviczy volt, a mennyiben anyja is Berzeviczy ivadék. Atyja Emil, anyja Tekla. Magyarország felvidékének ősrégi nemes családai egyikéből sarjadott, mely család a múltban és a jelenben oly sok jeles fiat adott a felföldnek és1 a hazának, és a mely a XIII-ik század legeleje óta a mai napig megtartotta ősei által szerzett, alapított és öröklött birtokát. Állapodjunk meg e tételnél egy pillanatra. Hiszen a Magyar Történelmi Társulat minden tagja, de minden művelt ember jól tudja, mily páratlanul viszontagságos Magyarország története. Nincs egy talpalatnyi földje, mely örökös zaklatásnak, támadásnak ne lett volna kitéve. Igaz, a török nem dúlt Sáros megyében, de dúlt a tatár és cseh, különösen az ádáz Giskra és méltó társa Telefuz dúltak, és dúlt századokon át a német. Az újabb időben pedig dúlt az ősiség eltörlése, később az óriási adó, dúltak a mostoha gazdasági viszonyok, s dúl legújabban a kivándorlás. És mégis van Magyarország felvidékén, különösen annak keleti részén és Sáros megyében is több család, mely talán őseink ide telepedése óta, talán a prima occupatio jogán, a mai napig bírja birtokát. Mily szorgalom, a családi, házi erények mily teljessége, mily óriási küzdelem, mily férfias akaraterő, mily tengernyi nélkülözés, mily folytonossága a józan nevelésnek, mily család-és fajszeretet van kifejezve ebben a tényben: nyolcz-kilencz századon át megtartani az aránylag sovány talajú ősi birtokot. A mai kornak gyermeke előtt, mikor — fájdalom — szinte kaleidoszkópi gyorsasággal mennek át a birtokok egyik kézből a másikba, mikor egy nap vagy éjen át milliók kerülnek idegen kézre : a mai kornak gyermeke előtt — mondom — ily példák csoda számba mennek ! És épen azért, itt, ezen illustris társaság, a Történelmi Társulat szine előtt hálás érzettel kell leborulni azon ősök emléke előtt, kik a talaj- és fajszeretet ily csodás, ily bámulatraméltó példáját adták, s engedje Isten, adhassák utódaik is most és minden időben ! Hogy az ősök tisztelete és a fajszeretet mellett mit jelent ez hazánk felföldjén, hol a magyar fajt már századok óta