Századok – 1903
Történeti irodalom - Sindelár József: Adatok a marturina történeti fejlődéséhez. Ism. –y–r. 369
TÖRTÉNETI IRODALOM. 369 pelnek a czímlapokon mint nyomdahelyek, hogy ezzel a könyvrevisorokat félrevezesse a nyomdász : Manlius János. A szerzőt ez állításra az késztette, a mit Weiler Die falschen und fingirten Drue,körte cz. repertóriumában (I. köt. 11. 1.) ír. hogy »Schützing in Hungern« csak czímleges nyomdahely. Weller munkáját ismerve, mondhatjuk, hogy abban több téves adat van, a mit azóta a bibliographia megdöntött, és bizony gyönge alapra épít szprzőnk, mikor ilyen minden indokolás nélküli adatot igyekszik czéljaira felhasználni. .Rosszul okoskodik akkor is, mikor azt állítja, hogy Magyari vitairata : Az országokban való sok romlásoknak okairól, — nem Sárváron, hanem Keresztúron készült. Helytelenül következtet, mikor azt hozza fel, hogy e könyvben azért van oly sok sajtóhiba, mert Magyari nem volt Keresztúron. Magyari határozottan mondja vitairata előszavában, hogy »hol lion nem lételem s hol betegségem miatt az corrigálást másra kellett bíznom.« Ha más okok is járultak volna a sok sajtóhiba becsúszásához, Magyari ezt nem hallgatta volna el. Yégűl még egyet. Manlius a Heltai Gáspár Vigasztaló könyvecskéjét Zipnik Tamás tótországi főharminczadosnak és Koronghi Benedek ellenőrnek ajánlotta. Ez bizonyítja, hogy ő a vámtisztekkel is jó barátságban élt s a revisorok körében is megvoltak összeköttetései, mert különben ma nem ismernénk e sokat költözködő nyomdászunktól annyi könyvet. A szerző azért esik oly sok tévedésbe, mert puszta feltevésekkel áll elő. Jobban tette volna, ha inkább új anyag után kutat a dunántúli levéltárakban s ezen az úton iparkodik növelni munkájának azt az érdemét, hogy a Manliusra vonatkozó adatokat meglehetősen összegyűjtötte s forrásaikat megjelölte. A hol másol, elég jól másol, ha nem is a modern bibliographia minden követelményének megfelelően. Ennyit szívesen feljegyzünk a szerző irodalmi működésének elismeréseűl. NAMÉNYILAJOS. Adatok a marturina történeti fejlődéséhez. Oklevelek alapján írta Sindelár József. Esztergom. 1900. Buzárovits Gusztáv kny. 8-r. 55 1. E munka csak adatokat akar szolgáltatni tárgyához s befejezésében a szerző maga elismeri, hogy még e tekintetben is sok a teendő, s a ki a tárgyalt kérdésre vonatkozó anyagot összegyűjtené, az elmondhatná, hogy »a kezdet végére ért.« Szükségesnek tartja az okleveles anyagnak eredetiben való vizsgálatát, de maga csak kiadott oklevelek alapján dolgozott, és jóllehet az országos levéltárban is kutatott, csupán egy eddig kiadatlan oklevelet használt fel.