Századok – 1903

Történeti irodalom - Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája. I. II. III. köt. Ism. gr. Kuun Géza 353

TÖRTÉNETI 'IRODALOM. 359 Szilágyban Dávid Ferencz terjesztette Hagymási Kristóf középszolnok megyei főispán pártfogása alatt, ki maga is unitárius volt. Ágostai hitv. evangélikusok csakis Hadadon vannak. (546. 1.) A IH-ik fejezetben az iskolák ügyét tárgyalja szerzőnk s megjegyzi, bogy az első iskola Szilágyban a reformáczió után Tasnádon volt, Szegedi Kis István tanított benne. (555. 1.) »A nagy Wesselényi volt az, a ki népnevelésünk ügyéért legtöbbet tett s voltakép az ő idejével kezd az lendületet n3rerni.« (556. 1.) A zilahi collegiumról és a szilágy-somlyai algymnasiumról bőven szól a szerző s a collegium két régi nemes professorának. Gyarmathi Sámuelnek és Salamon Józsefnek életrajzát is adja. (569 és köv. 11.) A műemlékekről szóló 19-ik fejezetben az ó- és középkori romokról s egykor létezett építményekről, pl. szent Margit meszesi (in monte Mezees) monostoráról stb. értekezik s megírja Ilonka tündér szobrának szomorú sorsát. »A kusalyi klastrom a szent Ferencz-rendnek egyszer férfi, másszor női szerzeteseit fogadta be, és pedig oly előkelő családok ivadékait is, mint a Héderváriak fényes családja . . . Talán a ferenczrendiek kusalyi kolostorában írta meg Ilosvai Selymes Péter Ptolemens-át, egy czellában. azaz egy füstös házban. Talán ez a czella, ez a füstös ház — mondja Széchy Károly a ferencz-rendiek kolostora, tüz-emésztette háza volt. Itt élt a Pannóniai Enek szerzője, Csáthy Demeter is.« (602. 1.) A 20-ik fejezetben szerzőnk a Szilágyság íróiról : Csáthy Demeterről, Ilosvai Péterről. Marosi Istvánról, a Zilahi testvérekről stb. értekezik. Csátkyról nagyon keveset tudunk ; 1493—1509 tájt a krakói egyetemen volt s »mint ferenczrendi szerzetes Kusalyban, a rendnek ez erős és népes telepén élhetett.« (624. 1.) Ilosvai Selymes Péterről és Toldijáról írván, kimutatni igyekezik szerzőnk, hogy az a Szántó, a hol Ilosvai a Sokféle neveknek magyarázatja cz. művét írta, nem az Abaujvár-megyei, hanem a Szilágy-vármegyei Szántó volt. (632. 1.) Igen becses adatokat nyújt a szóban forgó fejezet Toldi Miklós életéhez s a Toldi család történetéhez. A 21-ik fejezet Szilágy megye közegészség-ügyét és kórházait tárgyalja, s ezen fejezetben is kiemeli a szerző b. e. Szikszai Lajos volt alispán buzgólkodását és tanulatlan munkásságát, a ki nemcsak administrait, hanem megyéje minden kulturális ügyét tőle telhetőleg előbbre vitte. A 22-ik fejezet különösen a hazai néprajzra nézve fontos, mert Szilágy megye népviseletét és népszokásait ismerteti s a szilágysági magyar nyelvjárásról is van benne szó.