Századok – 1903

Történeti irodalom - Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája. I. II. III. köt. Ism. gr. Kuun Géza 353

TÖRTÉNETI 'IRODALOM. 365 vissza kellett volna szállani Magyarországra.« Mindamellett ötven év is elmúlt s a visszacsatolás még sem történt meg. 1714-ben törvényt hoztak, mely azt elrendelte, de újabb ötven év elmultával is csak a régi állapot állott fen, sőt 1792-ben erre nézve még visszalépés is történt, míg újabb 44 év múlva, 1836-ban a XXI. t. cz. határozottan kimondotta, hogy a Részel-Magyarországhoz teljesen és tökéletesen visszacsatolhatnak. Ez a határozat sem hajtatott végre, s megint várni kellett 1848-ig. (300—305. 11.) Közép-Szolnok és Kraszna vármegyéket csak az 1862 márczius 15-én kelt császári rendelet szakította el végleg Erdélytől. (319. 1.) A 13-ik fejezet a török hódoltság korát tartalmazza, tele igen érdekes részletekkel 1660-tól kezdve 1687-ig, a mikor a váradi pasa utoljára szedetett adót Szilágy megye területén. — A 14-ik fejezet a két megye szervezetével foglalkozik s e fejezetet a magyar megyékre vonatkozó néhány általános megjegyzés vezeti be. IV. Béla korában lépnek föl a szolgabírák — írja a szerző — s Károly Róberttel az alispán ; folytatólag megjegyzi, hogy »a vármegyei intézmény a XVI-ik századdal domborodik ki. Azelőtt (1504-ig) nem volt választott tisztikara a megyének s az alispánt is a főispán nevezte ki.« (343. 1.) Az 1504 évi II. t. cz. csakugyan arról intézkedik, hogy a főispán az alispánt »absque consensu et voluntate nobilium ipsius comitatus eligere nunquam valeat, neque possit«, de ebből még nem következik, hogy régibb időkben a megyéknek nem volt választott tisztikara, mint a hogy szerzőnk vitatja. Az alispán (vicecomes) az Árpád-kori comes curialis castri közvetlen utóda1) s kezdetben nem királyi, nem is megyei, hanem főispáni tisztviselő, a kit a főispán, mint a maga helyettesét, szabadon nevezett ki. Máskép állott a szolgabíró\l~ dolga ; ezek a megyék legrégibb önkormányzati jellegű tisztviselői, kiknek számát az 1290 évi törvény, tekintet nélkül a megyék területi különbségére, négyben állapította meg. A szolgabírói tisztség betöltését az 1435 évi decretum 2-ik czikkelye szabályozta először, kimondván, hogy szolgabírákat a megyebeli jómódú nemesek sorából kell választani stb. — Mindezekből látjuk, hogy Petri Mór azon állítása, hogy 1504 előtt nem voltak választott tisztviselők, meg nem állhat. Hogy a jus statuendi-t hogyan gyakorolták az eltűnt Közép-Szolnok és Kraszna megyékben, arra érdekes adatokat hoz fel szerzőnk, melyek Szilágy megye régi jogéletét kellően világítják meg. Igen érdekesek Közép-Szolnok megyének az 1810 ápr. 9-én ') A vicecomes elnevezés csak a XIII. század vége óta használatos.