Századok – 1903

Történeti irodalom - Vojnović: Bratovštine i obrtne korporacije u republici Dubrovačkoj. (Statuta confraternitatum et corporationum Ragusinarum.) Ism. Margalits Ede 345

TÖRTÉNETI 'IRODALOM. 351 szabta meg, nehogy a kereskedők elnyomják a szegényebb néposztályt. — A borbélyok (confr. dei barbieri) legrégibb statútuma 1452-ből ered. Ezek némely orvosi teendőket is végeztek s ők voltak a halottkémek is; ezért fel voltak mentve a várőri szolgálattól. Ünnepnapon nem volt szabad mesterségüket gyakorolniok. A czéhekben szokásos segélyezési s más hasonló kötelezettségeken kívül kötelesek voltak elhalt társaikat egész a sírig s onnan a gyászoló családot lakásáig kisérni. Ha valamely czéhbelinek leánya férjhez ment, ennek hozományát összeadták. A gyapju-ipar nagy fontossággal bírt. Az állam sok törvényt hozott, hogy a munkások érdekét megvédje és ezen iparágat felvirágoztassa. A mester a felszabadult inast tetőtől talpig felruházta ; de senki fel nem szabadult, míg az erre kirendelt bizottság előtt próbát nem tett. A czéli két tagjának volt csak szabad gyapjat vásárolni és azt arányosan kellett a mesterek közt szétosztani, hogy mindenki lehetőleg jutányos áron jusson liozzá és ne legyen a kereskedők nyerészkedésének kitéve. A ki lopott gyapjúból dolgozott vagy csempészkedett, attól megvonták az ipar-szabadságot s egy évre börtönbe került. A gyapjúszövés a XVI-ik század végével hanyatlani kezdett ; ezért Raguza városa a gyapjuszövőknek adott olcsó állami kölcsönökkel, jutalmazásokkal, a behozott gyapjúra kivetett vámnak eltörlésével és a Horenczi híres gyapjuszövők beédesgetésével igyekezett ezt az iparágat újra felvirágoztatni. A keleten kereskedők szent Lázár czéhe — mint máiemlítők — 1531-ben vált ki az Antonin czéhből. E hatalmas testületbe mint tiszteleti tagok a legelőbbkelő arisztokraták, a püspökök és az összes főbb hivatalnokok beléptek. Rendes tagjai a kelettel kereskedő gazdag polgárságból kerültek ki ; rendes taggá csak az lehetett, a ki Raguzában lakott és legalább 10,000 arany értékű ingatlan vagyonnal rendelkezett. Iparost nem vettek fel a czéhbe. Uj tagok felvételéhez a czéhtanács szavazatainak kétharmad része kívántatott. Szent Balázs napján volt az összes hadkötelesek szemléje ; tiszti rangot csak az viselhetett, a ki a Lazarin vagy Antonin czéhnek rendes tagja volt. Czéhbelinek nem volt szabad vagyonát eladni a városi kis- és nagy-tanács meg a senátus engedelme nélkül. A czéhre volt bízva a szent Lőrincz vár őrzése. Ha valamely czéhbelinek leánya férjhez akart menni vagy zárdába lépni, a czéhtől 200 arany hozományt kapott. A koldusokat szent Lázár napján megvendégelték és pénzzel ajándékozták meg, s legalább húszat teljesen felruháztak. Ha szegény utas halt