Századok – 1903

Történeti irodalom - Vojnović: Bratovštine i obrtne korporacije u republici Dubrovačkoj. (Statuta confraternitatum et corporationum Ragusinarum.) Ism. Margalits Ede 345

348 TÖRTÉNETI 'IRODALOM. 348 vánosan megfenyíteni ; a ki pedig a bűnöst védelmezte, azt egy havi börtönre vetették. — A Cotifr. di s. Piet.ro e Paulo di Stano (1588) a betegápolás és temetés kötelezettségén kívül szegény leányok kiházasításával foglalkozott, s a mely apának tagjai közül 15 éves gyermeke a főbb hitágazatokat nem tudta, azt megbírságolták. — A Confr. del ss. Sacramento di Stagno (1615) azt is megkívánta tagjaitól, hogy a beteg társat keresztyéni halálra előkészítsék és végrendelkezésre bírják. A jezsuiták védnöksége alatt Mária congregatiók is létesültek, melyeknek tagjai főkép az iparosok sorából kerültek ki. A XVIII-ik századból két társulatnak statutumait (1754- 1760) bírjuk; ezek tagjai kötelesek voltak vasárnap és más ünnepnapokon misét hallgatni, gyermekeiket keresztyén szellemben nevelni ; a ki gonosztevőt befogadott, fel nem jelentett, vagy pestises árut vásárolt, az bírságot űzetett : a rossz gyermeket nyilvánosan megvesszőzték. Ezen ájtatos társulatok statútumai legnagyobbrészt olaszúl vannak írva, de akad néhány latin szövegű is ; horvát nyelvű csupán az 1626-ban keletkezett raguzai Mária-társulat (I. 178—187. 11.) szabályzata. A kiadvány szerkesztője a szöveget mindenütt jegyzetes magyarázatokkal világítja meg. Az egyes statútumokat külön-külön közli és bevezetésképen mindegyik társulatnak részletes történetét adja. A második kötet az ipartársulatokkal és czéhekkel foglalkozik, a XIII-ik századtól kezdve a XVI-iknak végéig. Összesen kilencznek statutumait közli : a XIII-ik századból egyet, a XlV-ikből négyet, a XV-ikből kettőt, a XYI-ikból ismét kettőt. A legrégibb czéh a raguzai famunkások czéhe (Fratilla s. Josephi dei marangoni), melynek védszentje szent József volt, keletkezett 1266-ban. Ez a czéh szintén vallásos czélokat szolgált, ezenkívül segélyző egylet jellegével bírt. Nemcsak famunkások, hanem másféle iparosok is lehettek tagjai ; a felvételi díj 20 garas, az évi tagdíj 15 garas volt. Minden mester köteles volt a czéhbe belépni, és a munkások is csak ügy voltak a mester által felfogadhatók, ha beléptek. Minden kereskedő, ki oly árukat árult, melyeket a czéhbeli mesterek vásároltak, köteles volt a czéh pénztárába évi 15 garas illetéket befizetni. Évenkint közös lakomát tartottak az új czéhmester megválasztása után. A szegény tagtársak gyógyítására, családjuk eltartására és az elhunytak temetésére minden czéhbeli liavonkint egy garast fizetett. A ki 10 éves korában lépett be inasnak: 10 évig, a ki 15 éves korában : 8 évig volt köteles a mesternek dolgozni. A szolgálati szerződést a városi közjegyző előtt kötötték. Ha az inas megszökött mesterétől, senkinek sem volt szabad, 10 font