Századok – 1903

Történeti irodalom - Szentkláray Jenő: Csatád helytörténeti emlékei. Ism. –yj– 259

történeti irodalom. 259 külföld régiségbúvárainak elismerését is kiérdemelte. A munka többi, terjedelemre nézve is legjelentékenyebb része : Hunyad megye őstelepei, őskori védművei, római telepei, Hunyad megye a dákok és a rómaiak idejében, a római arany- és vasbányászat maradványai s a római uralom történeti vázlata Dáczia bukásáig, mind a szerkesztő tollából került ki. A praehistorikus tartalmú és inkább az archaeologia körébe vágó első kötettel ezen rövid ismertetés korlátain kívül bővebben nem foglalkozunk; annál nagyobb érdeklődéssel várjuk azonban a monograpliia további köteteit, melyek reméljük — a megkezdett nyomon haladva, méltán fognak csatlakozni az elsőhöz, és Hunyad vármegye közönségének is méltán lesz oka büszkélkedni a hazai tudományosság oltárára hozott áldozatával. •—YJ— Csatád helytörténeti emlékei. Irta Szentkláray Jenő. Temesvár, 1902. Csanád-egyházm. kny. 8-r. 2, 17 1. (Különlenyomat a Délmagyarországi tört. és rég. Értesítő 1902 évi 3. füzetéből.) Félévvel ezelőtt egy lélekemelő ünnepély hazánk egyik alig ismert, kicsiny délvidéki községére irányította a közfigyelmet. Aug. 13-án tették le a magyar kormány, a délvidéki megyék és a magyar irodalom képviselőinek jelenlétében a hírneves magyar lelkű német költő, Lenau Miklós szobrának alapját szülőhelyén, a Torontál-megyei Csatád községben. Ez ünnepély hatása alatt felbuzdulva írta meg Magyarország déli részeinek tudós történetbúvára, Szentkláray Jenő, a község monographiáját dióhéjban, de a felkutatott történelmi anyag teljes felhasználásával. A mily jelentőségtelen, kicsiny község Csatád a jelenben, olyan volt a múltban is. Fontosabb szerepet hazánk történetében sohasem játszott. Azt mondhatjuk : nem is igen volt rá ideje. Alig alakult meg a XIV. század első felében, a következő század végén már a pusztaságba enyészett, honnan csak három hosszú század múlva hívta ismét életre az emberi tevékenység. Megalapítója a Chata nemzetség valamelyik tagja, talán Róbert Károly királynak hatalmas tárnokmestere, Becsei Imre lehetett. De az alapító nemzetség nem sokáig bírta. Vétel avagy házasság útján-e? — nem lehet megállapítani — aXV. század elején a Száti család kezére jutott, majd Száti Mátyás hamar bekövetkezett magszakadása után 1470-ben. Hunyadi Mátyás király adományából Nagylucsei Dóczy Péter temesi főis] ián és testvérei birtokába került.