Századok – 1903
Történeti irodalom - Schrauf Károly: A bécsi egyetem magyar nemzetének anyakönyve; 1453–1630. Ism. Békefi Remig 251
252 történeti irodalom. művészetek (artes) baccalaureusai és magisterei, a különböző renrlű és rangú iskolások — működésére, kötelezettségeire és egyéniségére vonatkozó följegyzéseket s végül a natió procuratorainak névsorát. Schrauf mindezt a bécsi egyetem levéltárában levő Liber Nationis Hungaricae, 1.1453—1629 után közli szigorú lelkiismeretességgel és ln'ven, megtartván a kézirat sajátosságait, sőt még a nyelvi furcsaságokat is. A jegyzetekben azonban nyomban megadja a magyarázatot vagy kiegészítést a hely tárgyi megértéséhez. A Magyar Tudományos Akadémia a bécsi egyetem magyar nemzete anyakönyvének ilyen megbízható kiadásával nagy szolgálatot tett a tudományos magyar történetírásnak, mert lehetővé tette, hogy a régi bécsi magyar egyetemi hallgatók életét, helyzetét és állapotát magából a forrásból tanulmányozhassuk. Schrauf Károly meg jelentékenyen megkönnyebbítette ezt az által, hogy a szöveghez három pontos és czélszerű indexet készített. Az első, a legterjedelmesebb és legrészletesebb (389—524. 11.) a magyar natió kötelékébe tartozókra vonatkozó adatokat tartalmazza; a második (525—527. 11.) a magyar nemzet anyakönyvének történelmi alakjairól számol be; a harmadik meg az abban előforduló egyházi és világi dignitariusok s nemesek névsorát nyújtja. Schrauf azonban még mindezzel nem éri be. A kútfő részletes tanulmányozását megkönnyíti azon kilenczvennégv oldalas bevezetéssel is, melyet a kötet elé írt tájékozóúl. Itt a magyar nemzet anyakönyvét egynémely szempontból már fel is dolgozza. Elismeréssel kell kiemelnünk, hogy ezen tárgyalása közben értékesíti még a bécsi egyetem anyakönyveinek adatait is s ezek segítségével több dolgot megvilágosít és helyreigazít. A magyar natió a maga alapszabályait 1414-ben terjesztette az egyetem elé megerősítés végett. Ez még ezen évben megtörtént. A szabályok idővel módosuláson mentek keresztül. A natió élén a procurator áll, a kit mindegyik natió maga választ. A procurator gondozza a natió ügyeit és képviseli ezt mindenkivel szemben. A procuratort a rectorválasztás előtti napon választják, hogy a négy procurator már részt vehessen másnap a rector megválasztásában. A procurator hivatala fél évre terjed ; s erre rendszerint olyat szemelnek ki, a kinek már van egyetemi gradusa. A ki procurator, az egyidejűleg dékán nem lehet. A procurator hívja össze a natiót ülésre s itt a tárgyalást vezeti. A natió tagjai fölött fegyelmi jogot gyakorol; reájok büntetést szab és a kirótt bírságot