Századok – 1903

Értekezések - PÓR ANTAL: Magyar-lengyel érintkezés a XIV-ik században - I. közl. 201

216 pór antal. Lengyelországnak a szentszéktől függő viszonya igen régi oklevelekből ismeretes. Ne higyje tehát a cseh király, hogy a pápa e merészséget tűrni fogja ; ellenkezőleg biztosra veheti, hogy azt szigorúan meg fogja büntetni, a miért megtiltja neki, hogy Lengyelország királyi czímét, pecsétjét tovább ne használja és semmiképen ne avatkozzék Lengyelország bármi néven nevezendő ügyeibe.1

) Fenyegetéseit a pápa végrehajtá. Csakhamar talált embert, ki a szentszéknek karhatalmát fölajánlotta, Habsburgi I. Albert római király személyében. Albert király, miután megküldé Venczelnek az 1303 május 31-én kelt, Spectator omnium kezdetű bullát, melyben a pápa Károly Róbertnek Ítélte oda Magyarország trónját, a maga részéről, mint feje a római birodalomnak, melyhez Csehország is tartozik, azon követeléssel lépett föl, hogy vagy a kuttenbergi (mint magyarjaink nevezék : katonb Î nyai) dús ezüstbányákat hat évre engedje át, vagy tizedképen évi 80,000 ezüst márkát fizessen neki, ezen felül mondjon le Eger es Meissen tartományokról, továbbá Magyarországról, Krakóról és Lengyelországról.2) E túlzó követelések egyértelműek valának a hadüzenettel, a mit Albert király nem is palástolt, midőn fölhítta a magyar egyházi és világi főurakat, azonképen királyukat, Károly Róbertet, hogy minden erejökkel csatlakozzanak hozzá, ki a cseh királyt Morvaországban megtámadni szándékozik.3

) II. Venczel király ellentmondott ugyan I. Albert követeléseinek, de volt annyi politikai belátása, hogy Magyarország birtokáról letett. A sereggel tehát, melyet Albert ellen gyűjtött, 1304 juniusában Magyarországba indult, és miután az esztergomi székesegyházat feltörte, annak kincseit elrabolta, levéltárát földúlta,4

) Budára jött kedves fiáért, kit haza is vitt a magyar koronázási jelvényekkel és Szent István koponyájával együtt.5

) Ezen eljárása a magyar urakat, azokat is, kik őt Budán tisztelettel fogadták, méltó haragra lobbantotta; nem csoda tehát, ha a gyülekezet, mely Pozsonyban 1304 augusztus 24-én szövetkezett Rudolf osztrák herczeggel, I. Albert király fiával, igen tekintélyesnek mutatkozott. Közte volt Aba *) Kelt Anagniban, 1302 jnnius 10-én. Theiner : Monum. Hung. I. 393. ' 2) Chrort. Aulae Regiae, 174. s) Emler : Regesta Bohemiae et Moraviae, 870. •') Knauz : Monum. eecl. Strigon. 529. 544. 5) Annales Mecliov. Script, rer. Germ. 96. Rex Bohemie potenter intrat Ungariam et asportavit secum caput sancti Stephani et lanceam et coronam.