Századok – 1903

Értekezések - PÓR ANTAL: Magyar-lengyel érintkezés a XIV-ik században - I. közl. 201

magyar-lengyel érintkezés a xiv-ik században. 2] I kalocsai érseket soha meg nem illette, hanem az esztergomit, mely érseki szék be van töltve. Valamivel később, 1301 nov. 8-án, ráíratott a pápa a krakói püspökre, (Muskata) Jánosra, a miért a tisztelendő testvér, »ha ugyan annak nevezhető«, egyenetlenséget szít Magyarországban, pedig ez nem a jó pásztor dolga. Meghagyja ennéltogva követének, hogy a két főpapot Rómába idézze, hogy tisztázzák magokat, különben elveendik biintetésöket : suspensionem ab administratione spiritualium et temporalium.1) Hogy a pápa czéljai elérésére már ekkor tervezte volna Lokietek Ulászló ügye előmozdítását, nem tartjuk valószínűnek. Hogy Boccasino Miklóst Lengyelország részére is kinevezte követének, valamint hogy kinevezte Dalmáczia, Horvátország. Ráma, Szervia, Galiczia és Lodoméria részére is, nem sokat nyom a latban. Semmi híre sincs Boccasino működésének Lengyelországban. A krakói püspök megfeddése is nem Lokietek Ulászló, hanem Károly Róbert keclveért történt, minthogy a krakói pöspök egyik legbuzgóbb ügynöke volt Venczel királyfi megválasztásának.2

) Erre vall az is, hogy a pápa ez időben még nem ütközik meg azon, hogy II. Venczel nemcsak Csehország, hanem Lengyelország királyának is czímezi magát. Nem lehetetlen ugyan, hogy Lokietek Ulászló, midőn Rómában búcsút járt, a pápa lábához borult, előadta panaszát és pártfogásért esdeklett, mint ezt némely lengyel történetírók fölveszik, jóllehet állításukat adatokkal megokolni nem tudják. De elvégre a számkivetett, mindenektől elhagyott herczeg. ha szánakozást keltett is, nem volt tényező. Csak a következő évben, nyilván Magyarországban működő követétől vett informácziók után van észrevétele a pápának arra, hogy a cseh király egyúttal Lengyelország királyának is nevezi magát és pecsétjébe is be van vésve czíme. Nagy botránkozására szolgált — úgymond a pápa — az is, hogy Venczel a szentszék megvetésével, melyhez, mint tudva van, Lengyelország tartományai tartoznak, és nem csekély vakmerőséggel, a lengyel király czímét bitorolja. Hogy ez bűnös lázadás a szentszék ellen, azt nem szükség magyarázni, hiszen *) Theiner : Monnm. Hung. I. 388. és Monum. Polon. I. 14. *) László (Venczel) magyar király Budán, a király úr házában, 1301 szeptember 26-án kelt okiratában, melyben a krakói püspököt birodalma alkanczellárjának czímezi, tekintettel hűséges, hasznos és nehéz szolgálataira, melyeket érdekében, Magyarország s a magyar korona elnyerése körűi végzett, neki Palocsa várát a sandeci kerület határán korlátlan birtokjoggal átengedi. Ez adománylevelet Miklós boszniai püspök, Domokos tárnokmester és Demeter is megpecsételik. (Monum. Polon. 1. 146.)