Századok – 1903

Értekezések - PÓR ANTAL: Magyar-lengyel érintkezés a XIV-ik században - I. közl. 201

magyar-lengyel érintkezés a xiv-ik században. 2] I Az időtől fogva, hogy Yenczelt lengyel királynak megkoronázták, ő pedig Ulászlót és feleségét száműzte,1

) nem volt a száműzöttnek nyugta sem nappal, sem éjjel;2

) egyik tartományából a másikba, egyik városból a másikba kergették, míg végre hazájából teljesen kiszorulva Magyarországba menekült s innét Rómába zarándokolt, hol épen a századvégi jubileumot ünnepelték. Míg azonban Ulászlót a szerencsétlenség, viszont Venczelt a szerencse üldözte, a szerencsétlenség szeréuynyé, komolylyá, elhatározott jellemű emberré alakította át a számkivetett lengyel lierczeget; a szerencse ellenben, a mily gyorsan fölkapta, ép oly hamar le is vetette a cseh királyt. Öt év múlva letűntek a Przmyslidák és magvaszakadt a cseh uralkodó háznak, ellenben ugyanannyi idő alatt újra kifénylett a lengyel Piastok csillaga és pedig első sorban magyar barátaik segítségével. LOKIETEK ULÁSZLÓ VISSZAHÓDÍTJA LENGYELORSZÁGOT. Ulászló Rómából visszatérvén, csakis Magyarország felé vehette útját, mert másutt mindenhol veszedelem fenyegette., Sőt ez időben Magyarországon is alig találhatott menedéket. Épen ekkor, 1301 január 14-én halt meg rokona és barátja, 111. Endre, az Árpádok utolsó sarja, kinek koronáját VIII. Bonifáczius pápa az ifjú Caroberto siciliai herczegnek szánta. A magyar főurak, velők a magyar főpapok, Buda és sok más tehetősh város polgárai azonban nem igen akartak tudni a pápa jelöltjéről, hanem a cseh I I, Venczelre, ki anyai ágon a magyar királyok nemes ivadékából eredett, vetették tekintetöket. Előmozdította Venczel ügyét az is, hogy csak az imént szerezte meg Lengyelországot ; elősegítette Venczelt kincsével Muskata János, a boroszlói származású krakói püspök (1295— 1320) is, kinek egyházi joghatósága akkor Magyarország egy kis részére, Podolin, G-nezda, Lubló s más hitközségekre, nem jogosan ugyan, de tényleg kiterjedt.3) ') AVladislaum cum ducissa exilio relegavit. (Oliviai krónika. Scriptores rer. Pruss. I. 697.) Ulászló felesége, utóbb I. Károly magyar király anyósa, Hedvig, Jámbor Boleszló kalisi herczegnek volt leánya, tehát nagynénje II. I'rzmyslav lengyel királynak. ') Pedig hogy magyar barátai, vagy talán csak zsoldos hadai el nem hagyták, arról tanúskodnak az Annales Mechovienses, melyek 1300-ban paaaszosan említik : Cumani, dicti vulgariter Cimowe, simul cum Ungaris venientes spoliaverunt ecclesiam Mechoviensem. (SS. rer. Germ. Annal. Polon. 96.) 3) Olv. Boleszló herczeg esztergomi érsek czímű értekezésemet. Továbbá Theiner : Monuin. Polon. I. 113.