Századok – 1903

Értekezések - PÓR ANTAL: Magyar-lengyel érintkezés a XIV-ik században - I. közl. 201

210 pór antal. hasonlóra határozta el magát és esküvel ígérte Venczel királynak, hogy 1299 karácsony vigiliáján okvetetlenül eljön Prágába, ott fölajánlja neki összes tartományait, azokat viszont liűbérbe fogadja tőle s erről olyan okiratot állít ki, milyet a cseh király kíván, ha ez neki négyezer lengyel márkát tízet és az ilkusi suppát (sóbányát) nyolcz évre haszonélvezetül átengedi.1) Megkötötték-e ezen üzletet? tudomásunk nincsen róla; de hogy a lengyel egyházi és világi főurak neszét vették ezen reájok nézve lealázó és hátrányos szándéknak (ha ugyan akkor már több nem volt mint szándék), kitetszik abból, hogy Poznanban egybegyűltek, Lokietek bűneit, mulasztásait és valószínűleg kétségbeesett szándékát is fölsorolták, a fejedelemségről letették, és megválasztották helyébe II. Venczelt királyuknak azon kéréssel, hogy Richezát, kit utóbb Erzsébetnek neveztek, a meggyilkolt Przmyslav király árváját, az egyedüli örököst, feleségül vegye. Ugy okoskodtak, hogy a cseh király hatalmas, békeszerető, dúsgazdag, a szomszéd tartományokat csaknem mind bírja, tehát a legkevesebb fáradsággal megvédi Lengyelországot. Hozzájárult, hogy ő is szláv fejedelem, a lengyel és cseh csak dialektusok a szláv nyelvben.2

) A lengyel követséget, mely neki az országot és koronát Riclieza kezével együtt fölajánlá, Venczel király szerető kegyességgel fogadta. És miután Albert római király is helyeslé elhatározását, sőt különös kegyelemből mint a római birodalom örökös hübérét előlegesen ráruházta mindazt, a mit Ulászló nagy-lengyel herczeg országaiból el fog foglalni,3

) Venczel 1300 juliusában megindult Lengyelország felé, a rablókat megfékezte, Gnieznóban királynak koronázták, azután Poznanba, ment és eljegyezte magának Richezát, elrendezte a lengyel kormány ügyeit, cseh helytartókat nevezvén ki, és visszatért Prágába.1

) ») Fiedler: Archiv XIV. 183. •) Mekkora volt a németgyűlölet a lengyelek közt, mutatja az, hogy a gnieznói érsek a brixeni püspököt, kit II. Venczel koronázásához magával hozott, s a ki ez alkalommal szép latin beszédet mondott, a királylyal szemben kutyafejű németnek nevezte. 3) Albert római király levelét 1300 jnnius 29-ről, olv. Sommersbergnél : I. 848. Ezt mondja : Tibi ex gratia speciali concedimus, ut quidquid de terra Ladislai ducis majoris Poloniae, quam occupât, tibi oc;:upare poteris, a nobis et dicto romano imperio a te et tuis heredibus teneri volumus perpetuo titulo feodali. — E levél azért fontos, minthogy ez magyarázza meg, miért nem segítette ekkor már III. Endre, ki a római király veje volt, Lokieteket, s egyúttal megfejti a lengyelek elhidegülését a cseh uralom iránt. ') Chron. Aulae Reg. 162. — Dlugoss: Hist. Polon. III. 1.