Századok – 1903

Értekezések - PÓR ANTAL: Magyar-lengyel érintkezés a XIV-ik században - I. közl. 201

magyar-lengyel érintkezés a xiv-ik században. 2] I II. Venczel szívesen fogadta a lerakói küldöttség ajánlatát, de mivel egyelőre magának érkezése nem volt, míg ő megérkezhetik, Bechin Tóbiás prágai püspököt hatalmas sereggel küldötte Krakóba, hogy azt elfoglalja s ott rendet csináljon.1) Tóbiás püspök Krakót csakugyan elfoglalta, Sandomirt is igyekezett hatalmába keríteni, de Lokietek Ulászló magyar segítséggel elűzte onnen, és Krakó városát kivéve, mind a hét tartományt viszahódította. Ennek következtében III. András magyar király megjutalmazta Lőrincz nádor fiát, Kemény baranyai ispánt, nemkülönben Recsk ispán fiait, Pált és Serefelt (Seraphinus), a Prónayak őseit, kiket más főurakkal és nemesekkel egyetemben, kedves rokona Ulászló krakói, sandomiri, sirádiai és kujáviai herczeg sürgős kérelmére segítségül küldött, a mikor a lengyel nemzet ellenségei őt megtámadták. A magyar segítő hadak diadalmasan harczoltak, kitüntették magokat Prodatin megvívásánál is, a hol némelyek közűlök el is estek, mint ezt a király Ulászló herczeg leveleiből, de élő szavából is megértette.2) Megerősíték a föntebbieket a Venczel cseh királyhoz Krakóból érkezett sűrű követségek, melyek fölpanaszolák, hogy »nem annyira a körűi lakó fejedelmek, mint inkább a benlakó hazafiak szakadatlanul verik őket.« A cseh király tehát 1292 augusztus 11-én megindult Prágából, hogy Krakóba ellásson, hol övéi nagy örvendezéssel fogadták. Jövetele hírére Lokietek Ulászló Sieradz várába vette magát, melyet Venczel hadai azonnal körűlözönlöttek, ostromoltak, és szeptember 28-án, Venczel nevenapján elfoglaltak. Ulászló, öcscsével Leczyci Kázmér herczeggel fogságba került.8

) Dlugoss sem Sieradz elfoglalásáról, sem Lokietek Ulászló elfogatásáról tudni nem akar, jóllehet különben a cseh kútfőket, melyek mindezt följegyzék, ismerte és használta. Szerinte Lokietek meg nem szűnt uralkodni sem a sirádiai, sem a krakói herczegségben,4

) mely állításért Palaczky5

) őt történethamisítással vádolja és jogosan. ') Tóbiás püspök hadjárata 1291-re esik, és pedig abból következtetve, hogy a krakói herczegségben fekvő Skala vár porkolábja ezt és Stawkow várát, Venczel királynak mint törvényes urának, már 1291 febr. 7-én átadta valószínűleg a mondott év első felében. (Fiedler: Archiv XIV. 176.) a) Fejér : CD. VI. 1. 136. 138. 242. 3) Chron. Aulae Reg. 115. ') Hist. Polon. II. 510. B) Gesch. von Böhmen, II. 1. 336. 1. 434. jegyzet: Darnach bemesse man die Glaubwürdigkeit aller polnischen Historiker, von Dlugoss bis Narnsewicz, wenn sie behaupten, König Wenzel sei diesmal den Manoeu-