Századok – 1903

Értekezések - PÓR ANTAL: Magyar-lengyel érintkezés a XIV-ik században - I. közl. 201

pór antal,. Midőn tehát IV. Henrik herczeg székvárosába, Boroszlóba visszatért, ő maga lépett föl fejedelmi jelöltül. A mazoviaiak, sőt a nagy-lengyelek közül is többen segítségére lévén, 1289 márczius 24-én megverte a boroszlói herczeg hátrahagyott seregét és Krakót - püspöke és nemesei kedvezésével - - elfoglalta ; de nem sokáig tarthatta magát benne, mert jóllehet IV. Henrik betegeskedése miatt személyesen nem jöhetett, sereget küldött Lokietek ellen, melyet a krakói német polgárok éjnek idején városukba bocsátottak, ezt elfoglalták és Lokieteket is elfogták volna, ha barátcsuhában, gyalog nem menekszik. Erre az urak is, a püspök is meghódoltak IV. Henriknek, ki kegyesen bánt velők. Sokáig ezután nem élt. Végső rendeletében Krakót és Sandomirt Przmyslav nagy-lengyel berezegnek hagyván, meghalt 1290 junius 23-án. — Przmyslav elfoglalta ugyan Krakót, melyet neki a sziléziai őrség átengedett, de Sandomirt Lokietek Ulászlótól, ki magát Lengyelország és Krakó herczegének is czímezte, elfoglalni nem bírta.1

) Ekkor már III. András, az utolsó Árpád-házi király uralkodott Magyarországon, kit mindjárt trónra léptekor kettős érdek fűzött Lokietek Ulászlóhoz. Az egyik érdek az volt, hogy III. András feleségül vette Lokietek Ulászló herczeg unokahugát Fenennát,2) néhai Ziemomysl berezeg, Ulászló bátyja leányát. A másik érdek az ál Endre ügye volt, melyet Dlugoss ®) alighanem boldog Kinga egyik legendája után akként ír le, hogy Kun László király, mivel Magyarország lakosai nem voltak vele megelégedve, öcscse, András herczeg élete ellen lesetett, nehogy tőle, mint vetélkedő társától félnie kelljen. András veszedelemben forogván, Lengyelországba menekült és mindenekelőtt nagynénjét, Kinga herczegnőt látogatta meg a sandeci apácza-kolostorban, ki a testén levő jegyekről ráismert és szívesen fogadta. Az ő közbenjárásával történt, hogy Przmyslav krakói és nagy-lengyel herczeg, Chroberz nevű berezegi kastélyában szállást és kellő ellátást rendelt Endrének. E menedékhelye azonban elég biztonságot nem adott, minthogy némely magyarok —• folytatja Dlugoss — kiket megvesztegetett Kun László, hozzá férkőztek azon ürügy alatt, hogy őket is üldözik, a miért Endre herczeg pártját fogják. Endre készségesen fogadta őket mint érdektársait, ezek pedig alkalmas időben a Chroberz kastélyt körűifolyó Nida vizébe fojtották. ') Dlugoss id. m. II. 495. 499. 501. V. ö. Roepell id. m. I. 542. a) Fenenna bibliai név. L. Sámuel első könyve, I. 2. Tehát nem egy Euphemia val vagy Fumiával, mint másuk után a Századok 1888 évi folyama 067. lapján írtam. ») Hist. Polon. II. 502.