Századok – 1903

Értekezések - PÓR ANTAL: Magyar-lengyel érintkezés a XIV-ik században - I. közl. 201

MAGYAR-LENGYEL ÉRINTKEZÉS A XIV-IK SZÁZADBAN. ELSŐ KÖZLEMÉNY. A kölcsönös érintkezés Magyarország és Lengyelország mint szomszédos államok közt, alighanem mindjárt akkor vette kezdetét, mikor nemzetünk a Kárpátok liatárhegysége aljában megtelepedett, és elég sűrű volt már az Árpádok korában is. Bensőbb lett e viszony azóta, hogy magyar urak visszasegítették Lokietek Ulászlót örökébe, I. Károly királyunk két feleséget hozott lengyel földről, és ipja érdekében nem egy lengyel hadjárathoz küldött segítő hadakat, hogy Lengyelország integritását és függetlenségét megóvni segítse. Még bensőbbre fűződtek a barátság kötelékei a nagybátya és unokaöcs, Nagy Kázmér és Nagy Lajos királyok közt azon örökösödési szerződés alapján, melyből kifolyólag Lajos Lengyelország királya, anyja, idősb Erzsébet királyné annak kormányzója, végre leánya Hedvig, egybekelése által Jagelló Ulászlóval, Lengyelország nagyságának megalapítója lett. Sajnos, hogy mindeddig nem akadt ember, ki e viszonyok alakulását egészökben tanulmányozta és megírta volna ; a mi a XIY-ik századra nézve annál sajnálatosabb, minthogy az e századbeli részleteket már az egykorú kútfők egyoldalúan hagyták reánk, az újabb írók pedig elfogultai! a régiek nyomába indultak. E ferdeségeket kiegyenlíteni, a XlV-ik századi magyarlengyel érintkezéseket némileg megvilágosítani ezen tanulmányom czélja, melyhez elégtelenségem mellett is annál szivesebben fogtam, mivel a nemes lengyel nemzet fiaihoz, kik a harcz SZÁZADOK. 1903. III. FÜZET. 15