Századok – 1903

Történeti irodalom - A magyar honfoglalás kútfői - (II.) Byzanczi történetírók. Ism. Pecz Vilmos 160

] 68 történeti irodalom. nia kapitányát is (Paphlagoniából) ; tehát más-más helyről indultak Chersonba, de Paphlagonia kapitánya előbb ért oda. mert Petrônas megérkezésekor már ott találta a kapitány hajóit. E szerint a fordítás így alakúi : »A császár kérésökre hajolva, oda (Chersonba) küldötte az előbb említett Petronas tisztjelöltet a császári hajókkal, és Paphlagonia kapitányának hajóit. És ugyanaz a Petronas Chersonba érve (már) ott találta (süpev) a hajókat (t. i. a paphlagoniaiakat).« Constantinus De administrando imperio czímű munkájának Bekker-féle kiadása a legjobb eddigi szövegkiadás ugyan, de mint Marczali is helyesen megjegyzi, épen nem hibátlan, s különösen a számokat illetőleg nem mutatkozik benne a kívánt pontosság, a mint ezt pl. a 37. fejezet következő helye mutatja: »Ötven évvel ezelőtt az említett úzok, szövetségben a kozárokkal, megtámadták és legyőzték a besenyőket és kiűzték őket földjükből, úgy hogy azt a mai napig az úzok bírják. A menekülő besenyők országot kerestek, hol megszálljanak. így jutottak arra a földre, melyet most bírnak, és ott találva a turkokat, háborúban legyőzték és kiűzték őket. és ott megszállottak, és azon uralkodnak ötvenöt év óta a mai napig.« Azt is helyesen mondja Marczali, hogy az ily hibákon csak a meglevő kéziratok tüzetes összevetése segíthet, és abbeli reményének ad kifejezést, hogy nem soká kell várnunk egy tudományos kiadásra, mely eleget fog tenni a kívánt követelményeknek. Marczali bizonyára Vári Rezsőtől várja Constantinus szövegének tudományos kiadását, mert a M. Tud. Akadémia annak idején őt bízta meg az illető kéziratoknak az említett czélból való tanulmányozásával, a minek eredményéről azután jelentést is adott ki : »Vári Rezső jelentése Constantinus Porphyrogennitus (sic! 1. föntebbi megjegyzésemet) De administrando imperio czímű munkájának kéziratairól« czímen az Akadémiai Értesítő 1895 évi folyamában.1) Ennek a jelentésnek hiányait kiemeltem ugyan röviden a Byzantinische Zeitschrift 1897 évi folyamában (590. 1.), mivel azonban az ügy bennünket magyarokat közelebbről érdekel, szükségesnek tartom tájékoztatás szempontjából azt, a mit ott röviden jeleztem, ez alkalommal bővített alakban a magyar tudományosság fóruma elé is hozni. Ugyanis a Vári-féle jelentés nem ismer két kéziratot, nincs tisztában a Banduri által használt kézirattal, s így — mint látni fogjuk — esetleg még egy harmadik kézirat is kikerülhette figyelmét; továbbá nem ismeri a munka első kiadását, mely Meursiustól jelent meg >) Akad. Ért. 72. füz. 710—712. 11.