Századok – 1903

Értekezések - TÓTH-SZABÓ PÁL: Magyarország a XV-ik század végén a pápai supplicatiók világánál. - I. közl. 1

MAGYARORSZÁG A XV. SZ. VÉGÉN A PÁPAI SUPPLICATIÓK VILÁGÁNÁL. 1 5 a pápai tizednek alapúi szolgáló minimális jövedelmet értjük — 24 arany forint; ') nemkülönben az idegen származásit Briccius. a pápa kamarása és állandó asztaltársa, ki egyszerre két kisebb javadalom elnyerhetését kérelmezi : szent Erasmus és szűz Mária oltárnokságát a soproni szent Mihály parochiális egyházában.2) Mint látjuk, a pápai adományozások meglehetős ritkán fordulnak elő már e korban. Tudomásunk szerint Ulászló kormányéveiben csakis egyszer volt szükség erősebb tiltakozásra a curiával szemben, a mikor Dóczi Orbánnak 1491-ben bekövetkezett halálával Borgia Rodrigo bibornok az egri püspökség iránt még VIII. Inczétől szerzett jogigényeit ínegiijította ; majd, mikor 1492 augusztus 12-én szent Péter székébe emeltetett, jogát Sforza Ascanio bibornokra ruházta.3) Ulászlónak nem állott hatalmában YI. Sándort megakadályozni, hogy az egri püspökséget kedvelt bibornokának ne adományozza ; az azonban igenis hatalmában állott, hogy a bibornok igényeit ne érvényesíthesse. Dóczi örökét Bakócz Tamás győri püspök foglalta el, ámbár római megerősítését csak évek múlva, 1497-ben nyerte el. mikor a bibornok az egri püspökségről formálisan lemondott.4

) Az idegen javadalmasokra hozott törvényt teljes szigorúságában éreztették Víd székesfehérvári őrkanonokkal. Az 1495 évi országgyűlés Yídet, Miksa német császár udvari papját, megfosztotta javadalmától. Nemcsak azért — mondja Ulászló — mert a törvénynek érvényt kell szerezni, hanem mert a fehérvári egyház kincseinek és ereklyéinek őrizetét nem lehet idegenre bízni.6

) Bizonyos azonban másfelől, hogy a már birtokló javadalmasokkal szemben a törvény végrehajtásában nem voltak mindig ily következetesek. így Pothami Bernát a dömösi prépostságot — eltekintve attól, hogy jobbágyai vonakodtak a tizedet pontosan beszolgáltatniö

) — háborítatlan birtokolta. Pedig idegen volt ő is, ugyancsak német, miként Víd, s ugyancsak Miksa császár udvari papja és orator a római curiánál.7) így Jestraldói Maxencius nápolyi clericus is, az Esztergom közelében levő szent Tamás vértanúról czímzett s hat ') A supplicatió a Dataria regestáiban : Tom. 1065. f. 02. «) U. o. Tom. 1094. f. 192. 3) Fralcnói : A magyar kir. kegyúri jog, 205. 1. *) Fraknói id. m. 222. 1. ») U. o. 221. 1. e) A supplicatiók regestáiban : Tom. 1022. f. 260. ') Theiner : Mon. Hist. Hung. II. 545 és köv. 11.