Századok – 1903
Értekezések - TÓTH-SZABÓ PÁL: Magyarország a XV-ik század végén a pápai supplicatiók világánál. - I. közl. 1
10 Tt'lTH-SZABÓ PÁL. tagból álló társas káptalan prépostságát nyugodtan megtarthatta, i) Alig van országgyűlés e korban, mely ne tiltakoznék a javadalmak összehalmozása ellen. Hogy azonban sikertelenül, ezt mind magának a törvénynek gyakori ismétlése, mind a megczáfolhatatlan tények egyaránt bizonyítják. Tárgyalásunk szűk keretében nem hozhatunk fel minden egyes esetet ; kitűzött czélunklioz képest csakis azokra leszünk tekintettel, melyekre adataink új világot vetnek. Első helyen említjük a dúsgazdag pécsi püspököt, Erneszt Zsigmondot. Rövid tétovázás után. elhagyva Corvin Jánost, ő is siet hűséget fogadni a szerencsés Ulászlónak, s nemsokára bizalmával is dicsekedhetik. Kortársaihoz hasonlóan jövedelmei szaporítására használja királya kegyét. Még dicsérendő, hogy vagyongyűjtésének a törvényes színt megadja, midőn ismételten a szent-székhez fordúl. Még ura a kincstartói méltóságnak, midőn VI. Sándor pápánál panaszkodik, hogy »ő — a mesés gazdagságú főpap — oly szegénységben él, hogy püspöksége jövedelmeiből még asztalát sem képes illendőképen ellátni ; engedje meg tehát, hogy királyi ura adományából valamely apátságot vagy prépostságot elfogadhasson.« 2) Alighanem málékkor a maróthi prépostságra gondolt. Azonban terve sikerét egy időre visszatartották a politika nem várt hullámai. Ugyanebben az évben Ulászló formális háborút zúdít Újlaki Lőrincz szerémi herczeg ellen s ebben Zsigmond előkelő részt vett. Újlaki megfékezését soron követte az a nevezetes országgyűlés, mely Zsigmond püspököt a politika színpadáról rövid időre leszorította. Ha nem is hűtlen, de mindenesetre gondatlan kezelés miatt a felzúduló közvélemény követelésére s a szokatlanúl erélyes király parancsára a kincstartó püspököt börtönbe vetik, honnan csakis akkor bocsátják szabadon, mikor a reá rótt 400.000 arany lefizetését megígéri. Püspöki lakába vonulva várta az idők jobbra fordultát, a mi nem soká késett, 149B deczemberében salvus conductust küld számára Ulászló, hogy Budára jövet fontos ügyekről tanácskozzanak.3) Jól sejti a pécsi püspökség érdemes történetírója, hogy alighanem a maróthi prépostságról is szó esett ez alkalommal.4 ) Ugyanezen év deczemberében már Rómában találjuk Zsigmond püspök supplicatióját, melyben azt kéri, hogy a Maróthiak alapította maróthi prépost-*) Theiner : Mon. Hist. Hung. II. 574. 1. — Kollányi id. m. 116. 1. ') A supplicatió a Dataria regestáiban : Tom. 993. f. 188. b. ') A salvus conductust I 'ray gyűjteményéből közli Koller : Hist. ep. Quinqueeccl. IV. 499. 1. 4) Koller id. m. IV. 378. 1.
