Századok – 1903

Értekezések - VÉCSEY TAMÁS: Hajnik Imre emlékezete 101

142 véosey tamás. Egy negyed századdal később lett készen : A magyar bírósági szervezet és perjog az Árpád- és vegyes-házi királyok alatt, 1899.1

) Hajnik rendkívül nagy apparátussal kutatta a magyar perjog történeti fejlődését, mert ezen a téren látta a nemzeti jogalkotást a kiilbefolyásoktól legfüggetlenebbnek s a hazai élet közvetlen fejleményének, sajátszerűnek és eredetinek. Az anyagi jog egyes tételeinek részleteinél nem kevésbbé érdekes a jogérvényesítés eszköze s ennek mikénti működése. Odaadó szeretettel s a legtalálóbb ecsetvonásokkal festette meg a régi perjog már-már elmosódott panorámáját. Nem indult ki aprioristikus feltevésből, hanem ezer és ezer peres aktából és ítéletből betűzte ki és olvasta le a hírmondókat, annak hírmondóit, hogy miképen indult, folyt és dőlt el a középkori per hazánkbau. Tudományos működésének tetőpontján állt Hajnik a perjog megírásakor. A századokon át felhalmozódott és századról századra felismerhetetlenebbé váló tömkelegbe rendet hozott, fényt árasztott. Egyik legalaposabb és leghatalmasabb munka, melyet magyar tudós írt. Irányadó mű ez és az marad e tárgyról minden időn át. E tárgyat bővíteni újabb források találásakor lehet, de más alapokat rakni nem fognak. Lerakta azokat Hajnik, kinek kétségkívül ez a legkiválóbb műve. E nemben ennél különbet sem a szláv, sem a latin, sem a germán eredetű nemzeteknél nem írtak. Osupa levéltári kutatás. Százezernél több, még ki nem adott okirat leolvasása és megfejtése, tanulságainak értékesítése, rég elfeledett nemzeti szervek működésének megvilágítása, az európai látókör tág vonalain belől a hazainak megbecsülése. Éles megfigyelőnek, biztos megitélőnek, jogéisznak és historikusnak, magyarnak és európai') Ezt megelűző monographiák : A királyi könyvek a vegyesházakbeli királyok korszakában. 1879. — A perdöntő eskü és az előzetes tanubizonyítás a középkori magyar per jogban, 1880. Ezzel foglalta el akadémiai székét mint rendes tag. — Az okirati bizonyítás a középkori magyar perjogban, 1886. — Az örökös főispánság a magyar alkotmány történetében, 1888. — A király bírósági személyes jelenléte s ennek helytartója. 1892.