Századok – 1902

Történeti irodalom - Wittinger Antal: Török-Bálint története és leírása. Ism. –yj– 83

TÖRTÉNETI IRODALOM. 83 tessein, melyek II. József kolostor-tiltó edictuma folytán kerültek az idegenbe.« Okoskodjunk egy kissé deductive. Proposition : Nyári Sándor pusztán (és nem tisztán) azokat a magyar műemlékeket akarja ezen könyvében ismertetni, melyek II. József császárnak a szerzetes rendek nagy részét eltörlő (és nem 1-olostor-tiltő) rendelete következtében kerültek Czenstochowába. Suppositum : Ámde a könyv tanúsága szerint Czenstocliowában, a Bátliory-ereklyéket kivéve, magyar eredetű műemlék egyáltalában nincsen, olyan tehát még kevésbbé lehet, mely Magyarországon lett volna és 1786 után került volna Lengyelországba. Conclusio : A könyv tehát »tisztán« semmit sem ismertet. Quod erat demonstrandum.1) CSÁSZÁR ELEMÉR. Török-Bálint története és leírása. Irta Wittinger Antal. Budapest, 1901. Bagó Márton és fia kny. Kis 8-r. 168 1. Inkább leírás, mint történet. írója — maga mondja — nem számít babérra, csak szülőfaluja iránt táplált szeretete adta kezébe a tollat, s fáradozásának legszebb jutalmát abban lelné, ha jó földiéi kedvesen fogadnák kis művét. A tulajdonképeni történelmi rész igen kis helyre szorult össze a könyvben. Olvasgatott ugyan a szerző néhány forrásmunkát, kutatott az Országos Levéltárban, de bizony sovány eredmény jutalmazta fáradozását. Jele annak, hogy a község mindig jelentéktelen jobbágyfalu volt, kisebb birtokosai nem voltak, hanem mindig hatalmas és vagyonos földesurakat szolgált. A XYI-ik századig a Gruthi Országokat, majd az Enyingi Törököket; később Buda visszafoglalása után, 1693-tól a jezsuita rendet, ennek eltörlése (1775) óta a Majláth családot szolgálta, melynek tragikus véget ért tagja, János gróf, 1843-ban elzálogosította Festetics Antalnak, kinek fiától Ágostontól, 1869-ben Kochel Titusz gráczi bankár, illetőleg a mostani birtokos, Beitter Budolf váltotta magához. E pár sorba foglalható, de századokra visszanyúló történet folyama alatt kevés nevezetes eseményt élt át a falu. Jó vagyoni helyzetben levő, békés természetű földesuraság alatt nem is lehetett máskép. Hanem azért a gyászos idők ') A fordítás francziaságáról nem tartozik épen ide véleményt mondani. Annyit azonban megállapíthatunk, hogy a tolmács többnyire híven fordít, csak a jelzőket s jelzői mellékmondatokat szereti elhagyogatni, talán helynyerés czéljából. Olykor azonban nem felel meg egészen a fordítás az eredetinek, sőt ellent is mond, hol a franczia, hol a magyar szöveg rovására. Egy példát már felhoztam, másik példa mindjárt az első kép aláírása. Magyarul : A csodatevő Madonna képe ; francziáúl helyesen : L'image miraculeuse de la vierge. 6*