Századok – 1902

Történeti irodalom - Wittinger Antal: Török-Bálint története és leírása. Ism. –yj– 83

84 TÖRTÉNETI IRODALOM. sanyaruságai nem multak el felette nyomtalanul. A mai Török-Bálint a Buda elfoglalásakor oly szomorú sorsra jutott egykori földesurától vette nevét. Azelőtt más lielyen terült el smáskép is nevezték a falut, t. i. Torbágy-пак. így nevezi a budai káptalan 1469 máj. 2-iki oklevele,1) mely Bia falu határának bejárásáról szól s a felsorolt határnevek : Kőkért és Zomor puszták, Dobogó hegy, Konczipot erdő, Nyerges hegy, Károly hegye mellett említi Etyek, Bod, Bicske, Kozár és Torbágy falukat. Egy másik, 1490 jul. 16-án kelt oklevélben2) Thorbagh-пак írja maga a földesúr, Gruthi Országh László, midőn az ó-budai Kálmán Péternek a tőle kölcsönvett 200 arany biztosítékáúl leköti. , Ez adatokat a monographia szerzője nem ismeri, valamint azt a jelentéktelennek látszó, de a történeti források héza- . gossága mellett mégis figyelmet érdemlő adatot sem, hogy a XVII-ik század elején (1616-ban) két élelmes ember — nem ritka species a régi magyar birtokjogi viszonyok közt — u. m. Csetényi János váczi harminczados és Üllei János, gróf Thurzó | György belső cselédje, magszakadás czímén Biall (= Bia) és i Torbágy pusztákat Pilis vármegyében, a nádortól adományban megszerezték s bizonyosan bele is ülnek vala, ha Bia urai, az Etyekiek meg nem akadályozzák.3) Még jóformán meg sem szabadultak az Etyekiek a betolakodó impetratoroktól, mikor , egy hatalmas ember, nagyságos Bosnyák Tamás ellen kell (1623-ban) tiltakozniok, a ki Torbágy, Baracs és Telki possessiókkal szerette volna amúgy is tetemes vagyonát gyarapítani.4

) Torbágy már ekkor puszta volt. Minden bizonynyal a szörnyű mohácsi veszedelem, Buda alattomos elfoglalása ásta meg sírját. Romjaiból új község épült az új földesúr jóvoltából, de nem a régi helyen, nem is a régi néven. Török-Bálint névvel éledett fel újra. Egy ideig a réginek folytatása, de egy újabb veszedelem teljesen kiforgatja mivoltából. Buda visszafoglalásakor ép oly puszta, mint egykor Torbágy. A kincstár, mely adja-veszi a falukat a jezsuitáknak, azután meg a Majláthoknak, újjá teremti, de rideg fiskális szempontból. Nem magyarokkal, hanem jövevény külföldiekkel telepíti be, miként az egész messze puszta vidéket. E jövevény sváb népség utódai lakják Török-Bálintot ma is. Szorgalmas, takarékos, számító faj, de nemzetiségéhez túlságosan ragaszkodó. Magyar hazafi>) Orsz. Ltár : dipl. oszt. 25227. s) U. 0. 19661. *) Orsz. Ltár: Neoreg. act. 1667. 33. és Esztergomi, kápt. Lib. XII. fol. 450. ') Eszterg. kápt. Lib. XVI. fol. 129.