Századok – 1902

Történeti irodalom - Békefi Remig: A pásztói apátság története; 1702–1814. – A pásztói apátság Oklevéltára; 1342–1812. Ism. Áldásy Antal 933

TÖRTÉNETI IRODALOM. 944-wellehradi uralom korszakára (1702—1784) és az önállósulás, eltörlés meg visszaállítás korszakára (1784—1814). A cziszterczi rend azt, hogy a pásztói apátságot ismét visszaszerezte, közvetve Kollonieh Lipót esztergomi érseknek a katholikus vallás terjesztésére és régi helyzetébe való visszaállítására irányuló törekvéseinek köszönhette. I. Lipót 1702 nov. 6-án nevezte ki Nezorin Flórián wellehradi apátot pásztói apáttá, ki apátságát elfoglalván, azonnal megkezdette birtokainak biztosítását és az idegen kézre kerültek viszaszerzését. Segítségére voltak ebben az igyekezetében Cziganek István pásztói jószágkormányzó, és Hermann Engelbert apáti titkár, kik közül főleg az utóbbi fejtett ki nagy buzgalmat. A pörlekedés hosszabb ideig tartott, mert Pásztó város polgárai némely okiratokra támaszkodva, a néhai Zolnay András apát birtokái közül többet elfoglaltak s az elfoglalt birtokok visszaadásáról hallani sem akartak. Csak 1714 jul. 23-án kelt III. Károly királynak az a leirata, melylyel Heves vármegyét utasítja, hogy az apátot jószágai birtokába vezesse be s azokban védelmezze meg. Nezorin Flórián apát 1724-ben halt meg. Utódául a wellehradi konvent Mály Józsefet választotta meg, kérve a királyt, hogy őt egyúttal pásztói és pilisi apáttá is nevezze ki. Arra ugyanis, hogy e két apátságot most vissza lehessen állítani, kilátás nem volt, mert a szükséges jövedelem hiányzott hozzá. Ezért tett eleget III. Károly a konvent kívánságának, és »még ezen egy esetben« Mályt nevezte ki apáttá, kikötvén, hogy Pásztó és Pilis jövedelme a pásztói apátság teljes helyreállítására fordíttassák. Mály ennek eleget is akart tenni és ezért elsősorban arra tett lépéseket, hogy az apátságra vonatkozó iratokat megszerezze. Ugyanakkor fölmerült a mátra-verebélyi birtokok megszerzésének eszméje is, a mi főleg a pásztói apátság benépesítése szempontjából'volt szükséges. Mály apát egyelőre öt rendtagot küldött Pásztora és 1738-ban a rendi nagykáptalanhoz fordult, hogy segélyt nyerjen főleg a templom újjáépítése czéljából. Néhány évvel később azonban (1741) fölmerült az a gondolat, vájjon nem lenne-e czélszerííbb a pásztói apátságot elidegeníteni, mint fenntartani? miután az apátság jövedelmei nem állanak arányban a kiadásokkal. Pásztó elöljárója Wlach Róbert, a fentartás mellett nyilatkozott, sőt tervezetet is dolgozott ki a pénzügyi helyzet javítására. E tervezetet azonban az apát el nem fogadta, mire Wlach hivataláról lemondott. Málynak 1748-ban bekövetkezett halála után mind a wellehradi, mind a pilisi és pásztói apátságok élére külön-