Századok – 1902

Történeti irodalom - Békefi Remig: A pásztói apátság története; 1702–1814. – A pásztói apátság Oklevéltára; 1342–1812. Ism. Áldásy Antal 933

TÖRTÉNETI IRODALOM. 945-külön apátot kellett volna választani. Ámde a konvent újra előterjesztést tett egy közös apát kinevezésére. Ez állásra Hauck Antal volt kiszemelve, ki 1749 jul. 21-én ki is neveztetett, miután előbb hivatalos összeírás rendeltetett el a pásztói és pilisi apátság viszonyaira nézve. Ekkor az apátság már évi 500 rliénusi forint jövedelemmel rendelkezett. Haucknak is első dolga volt az apátságra vonatkozó iratok beszerzése iránt intézkedni, azt vélvén, hogy az 1751-iki országgyűlés a rend kérdésével foglalkozni fog. Áz országgyűlés azonban csak anynyiban foglalkozott vele, a mennyiben azon felfogásának adott kifejezést, hogy ha a magyarországi apátságok külföldi birtokosai a jövedelmeket saját hasznukra fordítják, ez esetbea а püspökök az apátságok birtokait seques.trálhatják. Ez ellen Hauck a felséghez intézett előterjesztésében tiltakozott, utalván arra, hogy Wellehrad a magyarországi két apátságra már eddig is 80,000 frtot költött a sajátjából. Midőn pedig az 1723 : 70. t. cz. értelmében 1755-ben a helytartótanács számadást kér az apáttól, hogy a királyi adománylevélben foglalt föltételeknek megfelelt-e? s e czélból megyei bizottságot is küld ki vizsgálattételre : a konvent elhatározza, hogy a felterjesztésben a Wellehrad által hozott áldozatokat kellőképen ki kell emelni. Már 1750-ben fölmerült a pilisi és pásztói apátságoknak függetlenítése a wellehradi apátságtól. A dolog egy ideig függőben maradt; a mint azonban Hauck apát, betegségére való tekintetből a pilisi és pásztói apátságokról lemondott, a helytartótanács a kanczellária megbízásából tárgyalás alá fogta a kérdést, és az 1762-iki javaslat ajánlja a két apátság elválasztását a wellehraditól. Az apátságok élére magyar ember neveztessék ki; igazgatás tekintetében az összes magyar cziszterczi apátságok és javadalmak az új apátság alá tartozzanak, de a wellehradi apát atya-apáti joga érvényben maradjon. A konvent székhelyéül Pásztó jelöltetett ki. Ez előterjesztést a kanczellária is elfogadta, azzal a módosítással azonban, hogy az új apát hatalma csak a pilis-pásztói apátságra terjedjen ki. Mária Terézia e javaslatot nyilatkozattétel czéljából megküldette az apátnak, egyúttal javaslatot kért arra nézve is, hogy a szerzeteseket miként lehetne a lelkészi teendőkre rászorítani. Hauck, ki lemondásához ragaszkodott, a helytartótanács véleményes javaslatához nem járult hozzá. Lemondását 1763-ban megismételte, mire az év végén Zúri Eülöp foglalta el a wellehradi apáti széket. A különválasztás tervének az új apát nem volt barátja és ezért a pilisi és pásztói apátságokra való kineveztetését is