Századok – 1902

Értekezések - KARÁCSON IMRE: A török sereg átvonulása Erdélyen 1661-ben 919

A TÖRÖK SEREG ÁTVONULÁSA ERDÉLYEN 1 66.1-BEN. 927 A török vezérek közül némelyeknek az volt a szándéka, hogy ebbe a várba őrséget helyeznek s török várrá teszik azt; »A mi urunk Melek Ahmed pasa ezt nem tartotta czélszerCinek, —• írja Evlia — ezért a birodalmi előkelők és főemberek, némely tisztek és a harczosok öreg főnökei tanácskozásra gyűltek össze. Melek Ahmed pasa itt igy szólt: Hiába mondjátok, hogy Erdélyországot az iszlám birodalomhoz kapcsoltátok, ezt sem Jildirim Bajazid khán, sem Szári Gázi Szulejmán meg nem cselekedhették ; ők a Dunát jelelték ki határvonalúi, erre az oldalra nem tekintettek, hanem azt mondták, hogy ez Mekka és Medina vaJcuf-ул ') legyen. Ez a vár a hitetlen ország közepén van s húsz nap alatt nehezen jutottunk ide az iszlám területről; ha e várat kijavítjátok s Allahnak annyi szolgáját helyezvén bele eltávoztok, hogyan fogjátok ezután megoltalmazni? mert a környéken az iszlám váraknak se híre se hamva nincs. A boldogult Szeidi Ahmed pasa is helyezhetett volna embereket ide, mert az ellenség szemeit elkápráztatta s néhány ezeret összetört belőle, s ezt is elfoglalván, egész Erdélyországot hozzákapcsolhatta volna. — Ezt mondván, elhallgatott, mire a tanácskozók valamennyien így szóltak : Okos tanács ez ; ez a vár a királyok székhelye s ha ezt az iszlám birodalomhoz kapcsoljuk, a hány ellenség csak jön, ezt megtámadja s miatta néhányszor a háború bajait fogjuk viselni. Dsámit, mecsetet lehet benne készíteni, de megőrizni nem lehet.« A tanácskozás eredménye az lett, hogy Szamosujvárt kirabolták és felégették. Szamosujvárról való távozásuk után a törökök azt a hírt vették, hogy Kemény János Szatmár megyében öszpontosította hadait. »Futárok jöttek- - írja Evlia— s hírűi adták a következőket: Kemény János király Evsedvár környékén az összes herczegekkel, bégekkel százezer katonát gyűjtött össze s ma vagy holnap ellenetek jönni készül.« Erre a hírre félbenhagyták a törökök a portyázást s egész táborukat csatarendbe szedve haladtak előre. Iszmail budai pasa lett a csarJchadsi, vagyis az előcsapat vezetője, Melek Ahmed pasa haladt jobbról, Csaus-zade az anatóliai sereggel balról, Hadsi Kaszim pasa volt a szálláskészítő. »Öt órán át menve írja Evlia néhányszor százezer kévés búzakepék között termékeny mezőn haladtunk át s a Szamos folyó part-* ján egy réten megállapodtunk. Itt a szerdái- tízezer ellenségvadászó tatárt elküldött, hogy raboljanak s Kemény János királyról hírt hozzanak; én szegény nem mentem velük.« A por') Vakuf : kegyes alapítvány.