Századok – 1902

Értekezések - KARÁCSON IMRE: A török sereg átvonulása Erdélyen 1661-ben 919

926 KARÁCSOK IMRE. és tordai só pedig elefánt nagyságú sziklákból áll. Ennek az erdélyországi tordai sóbányának közelében nagy város van, mely kertjeivel, szőllőivel, középületeivel mintha írem kertje lett volna. E városban egy napig pihentünk, azután ezt is felgyújtottuk s olyannyira elpusztult, hogy romhalmaznál egyéb nem maradt a helyén.« Tordáról Evlia Cselebi ötven török katonával rabló portyázásra indult el Bihar megyébe. Hogy mily eredményű volt ez a portyázás, arról fogalmat nyújtanak Evlia következő szavai : »Négy irányban gyújtogatva, rabolva, negyvenhat foglyot fogtunk el, s az iszlám táborba visszatérvén, a foglyokat eladtuk s mindegyikünknek tíz piaszter jutott.« A török hadsereg Tordáról Szamosujvárra vonult, melyről azt írja Evlia, hogy »Szulejmán khán ideje előtt az egész Magyarország kereskedelmi székhelye volt.1

) Vára egy nagy tó partján hatszögű, erős építkezésű szép vár, hét új bástyafala van. Felszerelése és ágyúi jó karban voltak s hatezer harczedzett német katona volt benne, mégis mikor a győzelmes sereg alája érkezett s nap keltekor az összes katonaság darázsraj módjára a vár négy oldalának nekiesett, a hitetlenek a várban alig tudtak egy ágyút elsütni s egy puskát kilőni, egyébre nem is volt tehetségük. A papok a bástyák fölé a béke zászlóit kitűzték s jajveszékelni kezdettek, mondván : Kegyelem! kegyelem!« »A vár nyugati oldalinál Melek Ahmed pasa hadtestéből a rumili katonák kötélhágcsókon a vár falaira másztak fel és néhány szerdengecsdi2) a bástyákra felhatolt, s midőn a lőrések tele voltak muszulmánokkal, az ellenség közül százakat vetettek a vár árkaiba s azok ott haltak meg. Mohammed népe a vár kapuit kinyitotta s az összes harczosok bementek. Még nem volt rá eset, hogy aláaknázás és lődözés nélkül így foglaltak volna el várat. Pedig mily erős vár volt ez ! Ámde az oszmánli seregtől való félelmükben kegyelemért ese-r deztek, azonban kérésük nem teljesíttetett s néhány ezeren megkötözve foglyok lettek, vagyonuk pedig a szegény harczosok hadi zsákmánya lőn. A lőrések felett én szegény hét szolgámmal elénekeltem Mohammed ezán-ját3) s a győzelmi zászlókat kitűztük. A bálványokat és kereszteket egyik templomban sem hagytuk meg s a képeket és falfestményeket is kihordtuk.« ') Szamosujvár várát, melyről az író itt megemlékezik, Mártinuzzi György építtette. A mai Szamosujvár városa Apafi fejedelem alatt épült. s) Szerd ngecsdi : az önkéntes csapatok hadosztálya. 3) Ezan : az imádságra hívó szózat, melyet a müezzin énekel a mecset minaretjéről. • • ' i*.