Századok – 1902

Értekezések - KARÁCSON IMRE: A török sereg átvonulása Erdélyen 1661-ben 919

A TÖRÖK SEREG ÁTVONULÁSA ERDÉLYEN 1 66.1-BEN. 925 »E város levegője, vize, kertjei, szőllői kellemesek. Az iszlám sereg két napig pihent itt. A tatár seregnek újra rendelet adatott, hogy előcsatározásokra induljon, azért tizenkétezer katona Kemény János után esve megindult. Innen 5 órán át menve, a Maros folyó partján álltunk meg s az összes virágzó falvakat kiraboltuk és felégettük. Onnan északi irányban 3 óra alatt TJjvár ') várához jöttünk. Ennek építője Jezdebán2) volt. Ez is az erdélyi királyok hatalma alatt áll, de Rédei Isvánoglu 3

) birtoka.« A török hadsereg nagy pusztítások között haladt a Maros folyótól északi irányban. Különösen nagy pusztítást tettek a tatárok, kik nemcsak gyújtogattak és raboltak, hanem temérdek embert is elfogtak s az elfogottakat a tábori vásáron rabszolgáitól eladták. Mielőtt Tordára értek volna, azt írja Evlia Cselebi, hogy a tatárok »húszezer foglyot hoztak magukkal s egy-egy foglyot már egy piaszterért kezdtek eladni.« Mikor Tordára érkezett a hadsereg, Evlia Cselebi megnézte ott a sóbányát is. Torda városáról és a sóbányáról a következőket írja: »Torda városa az erdélyi királyok alá tartozik, de külön kerület, melyből bőséges kincs származik.4

) A határszélekre és más tartományokba ebből a városból megy a só; lakosai mind sóbányászok, s a ki az itteni sóbányákat nem látta, az nem látott a világon rendkívüliséget. Igen nagyon veszélyes földalatti helyek ezek s minden egyes bánya a pokol fenekéig leérő gödör példáját mutatja. Allah óvjon meg, hogy Mohammed népét, ha fogságba kerül, ezekbe a sóbányákba helyezzék, mert onnan kiszabadulni nem lehet. E helyen a sósziklák hegyek módjára összegyülemlettek, úgy hogy a katonák lovai, öszvérei és tevéi, ökrei és juhai ezt a sót jókedvűen ették és nyalogatták. Ilyen sóbánya csak kettő van a világon : az egyik ez az erdélyi Torda, a másik Oláhországban Okia;5) más országokban a sót a tavakból s a tenger partjáról szerzik be. Hadsi Bektas Veli sója kristályszerű kő, az oláhországi ') Törökül így van: a mi nyilván iráshiba e helyett: Jj-i ,1 (Újvár) vagyis Maros-Ujvár. •) Törökül : ^jL'OvJ (Jezdeban), ismeretlen név. 3) Törökül : ^Lc.l ^jl^oil (Rédei Isván-oglu) vagyis Khédei István-fia. 4) Törökben így van: ^J.l jL«eló. уО-л Egyptom kincse származik belőle. 5) Törökül : Lojl vagyis Ocne város Romániában, mely sóbányájáról híres.