Századok – 1902

Értekezések - KARÁCSON IMRE: A török sereg átvonulása Erdélyen 1661-ben 919

A TÖRÖK SEREG ÁTVONULÁSA ERDÉLYEN 1661-BEN. Magyarország azon vidékein, melyek a török háborúk színhelyei voltak vagy a török hódoltság alá tartoztak, a népesség igen megfogyott. Erdélyben kedvezőbbek voltak a viszonyok. A külön országgá alakult Erdély a törököknek szövetségese és adófizetője lett s jobban meg volt kiméivé a háborúktól mint az anyaország. Ámde egyes időszakokban, mikor az erdélyi politika összeütközésbe került Erdély hűbérurának, a szultánnak akaratával, olyankor ez is érezte a háború nyomorait. A török sereg útját az ellenfél területén nemcsak romok jelezték, hanem a háborús terület elnéptelenedése is, mit nem annyira az öldöklés, mint inkább a lakosságnak fogságba hurczolása okozott. A török zsákmányolásnak igen kedvelt tárgya volt az emberanyag. A háborús viszonyok jellemzésére s a török sereg egyes vidékeken való átvonulásának feltüntetésére igen hű és élénk leírást ad Eulia Cselebi XVII-ik századbeli török írónak az utóbbi időben napfényre került munkája.1) Evlia Cselebinek kéziratban fenmaradt művei nemcsak azért érdekesek, mert az utazásai közben előforduló eseményeket megkapó közvetlen') Evlia Cselebi munkájának czíme, melyről e folyóiratban már ismételve megemlékeztem : ^^»X'LÁÍ^LAJ.I Evlia Konstantinápolyban született s ugyanott végezte tanulmányait. Atyja Mohamed, Zülli volt, anyai nagybátyja pedig az 1650-ben nagyvezíri rangra emelkedett Melek Ahmed pasa. Evlia Cselebi kiváló kedvvel tanu'.máuyozta a öldrajzot, történelmet, s tudományszomja és kalandos természete folytonos utazásokra ösztönözte őt. Nagybecsű útleírásaiból csak töredékek voltak ismeretesek a legújabb időkig, mígnem néhány évvel ezelőtt Ahmed Dserdet efendi az üszküdári Pertev pasa-féle könyvtárban megtalálta az útleírásoknak tíz vaskos kötetre menő kéziratát s megkezdette azok kiadását. Olv. Századok, 1900. 942. és 190Í. 460. 11.