Századok – 1902

TÁRCZA - Folyóiratok - Katholikus Szemle - 880

880 TÁbCZA. ben oly szigorúan megbírálták.1

) Feltűnő, hogy Vári úrnak Gyomlay Gyula bírálatára, mely Bölcs Leo hadi taktikája XVIII. fejezetének magyar fordításáról a Századok ez évi márczius havi számában jelent meg, szava sincsen, sőt védekezése végén egy odafűzött jegyzetben — miután már Gyomlay Gyula (id. h. 250. 1.) kinyilatkoztatta, hogy P. R. kritikájának keletkezésében és közzétételében része nem volt — azt a sajátságos kijelentést teszi, hogy ő »a felütött rostélyú úrral pengéjét párviadalban össze nem méri.« — A hazai tudománynak a mult esztendőben legjelentősebb terméke : A magyarországi latinság szótára, nemcsak a historikusoknak szerzett rég várt örömet, hanem még inkább a philologusoknak. Hegedűs István (2. füz.) a nagyrabecsülés és tisztelet hangján méltatja a szótár ősz szerkesztője, Bartal Antal érdemeit, de nem hallgatja el a nagy mű hiányosságait sem, melyeknek pótlására nemcsak másokat buzdít, hanem »Symbolae ad supplementum glossarii mediae et infimae latinitatis regni Hungáriáé« cz. két közleményében (2. 3. füz.) maga mutat jó példát a további munkálkodásra. — Gedeon Alajos tollából két czikket olvasunk. Az egyikben (1. füz.) a XVI. századi német drámaíró Ayr er Jakab Bamberg alapításáról költött kilencz felvonásos drámájából a magyar vonatkozású részeket böngészi össze, melyekről megtudjuk, hogy teljesen nélkülözik a történeti hűséget. Másik czikkében (3. füz.) Korner Zrinyi-jének Szemere Pál- és Petrichevich Horváth Dánielféle fordításait bírálja. — Weér Pál (1. füz.) a firenzei Società Dantesca Italiana fölkérésére a magyar Dante-irodalom bibliographiáját állította össze, melyből meggyőződhetnek az olaszok, hogy világhírű költőjüket mi magyarok is minden időben megérdemelt méltánylásban részesítettük. — Hasonlóképen becses a Fináczy Ernő közleménye (4. füz.), mely a jezsuiták iskolai színjátékainak történetéhez szolgáltat folytatólagosan adatokat. — KATHOLIKUS SZEMLE. A Szent-István-Társulat megbízásából szerkeszti Mihályfi Ákos. XVI. köt. I—VI. füz. 1902. január— junius. — Az első füzet első czikkelyében Bajner Lajos a görög szertartású katholikus magyaroknak a magyar liturgia ügyében indított és a napi lapokból is eléggé ismeretes mozgalmát tárgyalja azon Emlékirat nyomán, melyet az egész mozgalmat vezető országos bizottság 1900 márczius-havában nyújtott át a római pápának s azon évben közre is bocsátott. A czikk írója sokban nem ért egyet az Emlékirat szerzőjével s különösen azokat a történeti adatokat czáfolja, melyek azt a véleményt erősítenék, hogy már a keresztyénség behozatalakor létezett hazánkban görög szertar") Budapesti Szemle, 1901. 299—300. sz, — Olv. Századok, 1902. 188. lap.