Századok – 1902

Történeti irodalom - Nyári Sándor: A czenstochowai pálos kolostor és magyar műemlékei. Ism. Császár Elemér 77

81 TÖRTÉNETI IRODALOM. azonban Nyári — úgy látszik — Rurcz Antal töredékes történeti müvét *) és BaJconyvári lldefonz vázlatos, de nem hézagos becses értekezését2

) sem használta, — legalább nem utal reájuk. — hanem általános egyháztörténetekből dolgozik; ez igazán meglepő. Elmondja azután részletesen (nyolcz féllapon) a csodatevő Madonna-kép történetét, a melyhez — mint mondtam — sem a magyarságnak, sem a pálos-rendnek semmi köze, de még Lukács evangélistának sem, a ki a képet a monda szerint festette s a ki »e szerint (?) az első keresztény festő volt.« (12. 1.) Nyári oly határozott szavakkal és oly részletesen közli ezt a komoly munkába nem illő legendát, hogy az olvasóban azt a gyanút kelti : talán maga a szerző is hiszi a mondát ! Majd két fejezetben a czenstochowai templom leírása és a kolostor története következik. Az utóbbi lengyel és orosz forrásmunkák után készült s szintén minden eredetiség nélkül szűkölködik. Az előbbiben annál több az aprólékos mozzanat kiemelése. Részletesen beszámol azokról a kápolnákról, melyeket a lengyel urak építtettek; leírja díszítésüket, a falakat ékesítő képeket stb. — itt még a művészek nevét is tudja — s végűi a kolostorral kapcsolatos ünnepélyekről emlékszik meg. Értesülünk tőle, hogy 1717-ben a Mária-kép megkoronázása alkalmával nyolcz nap alatt 3252 misét mondtak, s 148,300 hivő részesült úrvacsorában ; hogy 1802 szept. 9-én, mikor a rend ötszázados évfordulóját ünnepelte a kép birtokba vételének, 300,000 zarándok fordult meg Czenstochowában, s több ilyen, a magyar tudományt — a szerző hite szerint — igen érdeklő kérdésről. Ilyen az a megjegyzése is, hogy a sekrestye oltára előtt csak egyszer egy évben, szept. 28-án miséznek ! Ennyi mit a czenstochowai kolostor történetéről és magyai' műemlékeiről megtudunk. Elmondja azonkívül, hogy sok magyar ereklye került a kolostor kincstárába; pl. a Hedvig lengyel királyné hímezte casula — tegyük meg magyar emléknek, hiszen Hedvig Nagy Lajos leánya volt, — Báthory István kardja és feszülete ; de rajz róluk nincs s a leírásuk is nagyon laikus szemlélőre vall, épúgy mint a casula méreteinek meghatározása : hat arasznyi magas, négy arasznyi széles. (28. 1.) Jó lett volna a használt arasz mérték-számát is megadni. ') A magyarországi pálos-rend története, I. köt. 1215—1526. Budapest, 1889. 8-1*. 2) A pápai kath. gymnasium a pálosok idejében. Pápa, 1896. 8-r. (Az értekezés első fele magával a pálos-renddel foglalkozik.) SZÁZADOK. 1902. I. FÜZET. 6