Századok – 1902

Történeti irodalom - Balics Lajos: A kereszténység története hazánk mai területén a magyarok letelepedéséig. Ism. Lukinich Imre 857

TÖRTÉNETI IRODALOM. 859 azonban bizonyos, bogy e népek legnagyobb része arianus volt, míg a katholikus vallást csak egy-egy töredék fogadta be. Legrészletesebben az avarok s a pannóniai szlávok megtérésével foglalkozik Balics, mert, mint mondja : »az avarok részletesebb története mai napig sincsen megírva, ez okból tárgyalása itt-ott szélesebb mederben mozog.« Es el kell ismernünk, hogy ez a rész egyike a legsikerültebb fejezeteknek, melyben sok figyelemre méltó részlet van. Előfordúl azonban benne néhány olyan állítás is, mely bővebb magyarázatra szorulna; így pl. Kandich követségét 558-ra teszi, — nem tudni, micsoda forrás után ; általánosabban elfogadott az 557 év. Szerinte »első kakánjuk (miért nem khagán ?) Baján.« Ez tévedés; Baján az első khagán, kinek nevét tudjuk, de mint khagán, nem első ; az ellenkezőjét bebizonyítani legalább nem tudjuk. — Sirmium elfoglalását 581-re (sajtóhibából 381-re) teszi, pedig valószínű, hogy a város bevétele 582-ben történt, közvetetlenűl Maurikios császár trónralépte előtt.1) — Bővebben ír Balics a VIII—IX. századbeli avarság történetéről, főleg ott, a hol a Nagy Károly-féle hadjáratokról, az avarok és frankok viszonyáról van szó; találóan jegyzi meg erről, hogy a frank politika főczélja a kereszténység felé hajló tudunoknak a pogány, de bátran mondhatjuk, hogy nemzeti érzésű khagántól való függetlenítése, miáltal azt érték el, hogy a keresztény tudunokkal szemben a pogány khagán hatalma mindinkább fogyott, úgy hogy végre a khagán csupán az avarok egy töredékének maradt ura. — A 805-ben megkeresztelkedett khagán hatalmának emelkedése azonban nem egyenlő az avarok hatalmi körének tágulásával, sőt ellenkezőleg, frank protektorátusra volt szükségök, hogy fenmaradhassanak. Azt azonban egész határozottan nem lehet állítani, hogy mint nemzet 822-ben lép fel utoljára az avarság.2) Jámbor Lajosnak két oklevele 830-ból és 836-ból is említi a provincia Avarorum-ot ;3

) avarokat említ az a krónikás is, ki Nagy Károly birodalmának Jámbor Lajos halála után történt felosztásáról »Hi (Avari) urbe loDge amplissima potiti, ad Mauricium Augustum legatos miserunt. Erat huic urbi nőmén Sirmium.« Theophylacti Hist. Lib. I. с. 3. — Theophanes pedig a. m. 6075 (Kr. u. 882) így ír : Tip fr' a'j-IÙ jirjvt (t. i. május) -psoßsiioustv о". "Aßapstc rcpoç TÔV «u-oxpaxopa Mauptxiov, oï яро 'Aifou ypovoû то I!áp|X'.ov ysipmsajisvoi, ÎCIJX'.V xrjç Eùpibmjç £7;ia7]^ov« stb. Boor-féle kiadás. Lipcse, 1883. I. köt. 252. 1. 2) Thierry-Szabó (Attila, Attila fiai és utódai tört. II. köt. 376. 1.) II. Eugenius pápa 826-iki oklevelét tartja a legutolsó adatnak, mely az avarokról szól ; de a kérdéses bulla hamisítvány. Ezt Balics mutatja ki, 134—136. 11. ' 3

) Fejér : Cod. Dipl. VII. 1. 73 és 75. 1. 57*