Századok – 1902

Történeti irodalom - Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája. I. köt. Ism. Lukinich Imre 860

860; TÖRTÉNETI IRODALOM. ír;1

) Ekkehard a Clironicon Universale-ban 865-re teszi az avaroknak a keresztény hitre térését ;2) s az is mindenesetre feltűnő, hogy Annalista Saxo még a magyarok bejövetele után is felemlíti őket, mint szereplő népet stb.3) A könyv két utolsó fejezete a morva-szlávok kereszténységét és a vallásos viszonyokat a magyarok bejövetelének és megtelepedésének idejében ismerteti. A morva-szlávok megtérítése a bajor egyházakból indult ugyan ki, de tulajdonképeni apostolaik Methodius és Cyrillus valának. Annyi bizonyos, hogy a magyar honfoglaláskor hazánk területe túlnyomó részében keresztény volt, a magyarságnak tehát volt alkalma érintkezni és megismerkedni a kereszténységgel. Ennek részletesebb történetét a kötet második része fogja hozni, melyet érdeklődéssel várunk. LUKINICH IMRE. Szilágy vármegye monographiája. Szilágy vármegye törvényhatósági bizottságának megbízásából irta Petri Mór. Kiadja Szilágy vármegye közönsége. I. köt. (Budapest), 1901. Franklin-társ. kny. Nagy 8-r. 815 1. Két melléklettel s a szöveg közé nyomott számos képpel. A monographia első kötete nem annyira Szilágy vármegyének, melynek csak negyedszázados múltja van, mint inkább Közép-Szolnok és Kraszna vármegyéknek általános történetét adja; tudjuk ugyanis, hogy Szilágy vármegye az 1876 évi 33-ik t. cz. alapján e kettőből alakíttatott s ezenkívül neliány községet a régi Dobokából és Kolozsból csatoltak hozzá. A Szilágyság, mint általában hazánk területének legnagyobb része, már az őskorban lakott föld vala ; ennek azonban, valamint ezt követőleg a római kornak aránylag csak kevés emlékét ismerjük, a mi pedig annál feltűnőbb, mert Dacia Porolissensis nagyrészt a Szilágyság területére esett, sőt itt volt a tartomány (provincia) székhelye Porolissum is. Több lelet került napfényre a népvándorlások korából; mint pl. a híres szilágysomlyai lelet, néhány avar-gyűrű maradványa stb. Ezeknek előrebocsátása után tér át a monographia írója tulajdonképeni tárgyára: az egykori Szolnok és Kraszna vár-') »Hludovicus vero preter Noricam, quam habebat, tenuit régna, quae pater suus illi dederat, id est Alamanniam, Turingiam, Austrasiam, Saxoniam et Avarorum id est Hunnorum regnum.« — Folcuini Gesta abbatum S. Bertini Sithiensium, cap. 56. M. G. H. SS. XIII. p. 616. ц И s) »lluni christianitatis nomen aggressi sunt.« 31. G. H. SSS. VI. ad a. 865. p. 172. ') Pl. ad a. 808. M. G. H. SS. VI. p. 592., ad a 932. p. 597. stb.