Századok – 1902

Történeti irodalom - Balics Lajos: A kereszténység története hazánk mai területén a magyarok letelepedéséig. Ism. Lukinich Imre 857

858; történeti irodalom. , század kezdetén egész váratlanúl jelennek meg szemünk előtt, nem lehetnek egy-két évtized mukájának eredményei; ez intézmények gyökereinek messze vissza kell nyulniok a múltba. Balics a legelső keresztény egyházak keletkezését már a Il-ik századba helyezi, — csakhogy ezt bizonyítani kellene. Mert az Origenestől, Athanasiustól, nyssai szent Gergelytől, szent Jeromostól stb. említett lllyricumot, mint a hol már közvetetten Krisztus után történtek sikeres térítések, nem lehet csak Pannoniára vonatkoztatni; hiszen tudvalevő dolog, — s ezt maga a szerző is vallja, — hogy Illyricum alatt Noricumot, Pannoniát, Moesiát, Illyrist, Macedóniát, Thraciát és Görögországot (a Peloponnesusig) értették az I—II. századokban Kr. u. Arra nézve pedig, hogy ezen tág értelemben vett Illyricumnak melyik részében ment végbe a kereszténység elterjedése, a miről az egyházatyák is emlékeznek, közelebbi adat nincsen. Egyébiránt a szerző igen érdekes és tanulságos fejezetekben mutatja be a pannóniai kereszténység helyzetét és viszonyait, — a tárgy természetéhez képest kiterjeszkedvén itt a politikai és hadi viszonyok vázolására is. A pannóniai kereszténység ránk maradt emlékeinek (sírfeliratok, egy-két sarkophag, sírkamra, mécsesek Krisztus-monogrammákkal, keresztény vonatkozású pénzek stb.), az arianismus elterjedésének s az e miatt tartott zsinatoknak ismertetése után becses adatokkal világítja meg a pannóniai keresztény egyház szervezetét; kimutatja, hogy Pannoniának egyetlen egy püspöksége sem tartozott a lorchi (lauriacumi) érsekség joghatósága alá, mert »Lauriacum soha világéletében nem látott falai között érseki széket« ; egyszóval a történetíróinknál annyiszor emlegetett lorchi érsekség csak mese ! Lorch csak püspöki székhely volt, de első püspökéről is csak az V-ik század közepén van tudomásunk; ekkor pedig Pannoniának már régóta van metropolitája a sirmiumi püspök személyében. A római uralmat Pannoniában megdöntik a népvándorlás mozgalmai, s ezzel a kereszténység terjedése is megakad. A Dácziában letelepedett nyugati gótliok közt, kiknek egy része pogány, más része pedig keresztény, vallási viszály dühöng, a minek csak a hunok előnyomulása vet véget, melynek hírére a góthok Dácziából menekülnek. Germán elődeiknél az ural-altaji hunok mindenesetre türelmesebbek; ismeretes dolog, hogy Attila fő tanácsadói, hivatalnokai is keresztények voltak, »keresztények, pogányok ugyanazon tálból ettek a fejedelem lakomáján.« — A hun birodalom bomlása után hazánk területére letelepedett germán népek vallási viszonyairól s a kereszténység helyzetéről kevés adatunk van; annyi