Századok – 1902

Történeti irodalom - Margalits Ede: Horvát történelmi repertorium. Ism. Naményi Lajos 850

850; történeti irodalom. nyes nagyításokat, költői túlzásokat tények gyanánt elfogadni s ezekből szigorú következtetéseket vonni nem lehet. Mintha maga is érezte volna Taine, hogy módszerében itt költői visiói vezették ! A jelenkori Francziaország alapjai-ban már a valódi történeti adatokból indái ki ; a jakobinus kormány zat-vó\ írt munkájában pedig a részlet részleteit keresi, s műve valósággal alkalmazott psychologia. Egyáltalán Taine minden művében elsősorban lélekbúvár, ebben van főereje s hatásának titka. Mellőzve a kötet tisztán költői érdekű tanulmányait, még csak a tragédiáról szóló fejtegetéseit említjük, és pedig azért, mert Péterfy felfogására fölötte jellemzőknek látjuk. Azt a kérdést vizsgálja e kitűnő tanulmányában: milyen kapcsolat van az irodalmi műfajok fejlődése és a kor szelleme között; mi az oka, hogy Shakspere az ő tragédiáit már a XYI. század végén megalkothatta? s arra az eredményre jut, hogy épen a legkiválóbb költők, a kik valamely műfajt a legmagasabbra emelnek, mindig érzik és éreztetik a való élet tüzét, a kor politikai és társadalmi állapotában gyökereznek s attól elválaszthatatlanok. S mivel a mai kor a részletező realismus kora : hiába várunk oly költői műfaj felvirágzására vagy csak keletkezésére is, a mely e részletező realismussal szöges ellentétben van. Ha Péterfy az ő történet-bölcseleti vizsgálódásaiban sokat tanult is a külföld nagy mestereitől : a maga éles elméje valami egészen sajátos és változatos módszert teremtett, a mely az Ítéletalkotásnak mindig jól kiválasztott szempontjából indult ki s ahoz ragaszkodott is. E kötet olvasása után még inkább igazat adunk Péterfy életírójának, hogy Péterfyt a jövőben sokkal jobban fogjuk méltányolni s helyét sokkal előbbre teszszíik íróink között, mint életében gondolták. VÁCZY JÁNOS. Horvát történelmi repertórium. A Magyar Tudományos Akadémia tört. bizottságának megbízásából irta dr. Margalits Ede. Kiadja a M. Tud. Akadémia. I. II. köt. Budapest. 1900—1902. Athenaeum kny. 8-r. 5XIY, 783 1., LI, 867 1. A horvát nemzeti élet és ezzel kapcsolatban a horvát, történetírás is csak a mult század harminczas éveiben, Gáj Lajos felléptével vesz lendületet. Az illyr öntudat felkeltésére és ápolására irányuló törekvés megjelöli azt a czélzatot is, mit a történetírás terén a horvát történetíróknak követniük kell. A szenvedélyes politikai mozgalmak kedveztek ugyan a tudományos munkásságnak, de ez leginkább politikai czélok szolgálatában állott. Horvát Istvánnak elégséges volt megírnia