Századok – 1902

Történeti irodalom - Margalits Ede: Horvát történelmi repertorium. Ism. Naményi Lajos 850

851; történeti irodalom. Lipcsében 1844-ben megjelent művét, mely a mellett szállt síkra, hogy Horvátország Magyarországnak fegyverrel meghódított tartománya,1

) már is egész irodalom támadt nyomában, melynek élén Ozegovic Imre zengg-modrusi püspök állott, ki Horvát Istvánnal, Fejér Györgygyei, Gyurikovits Györgygyei szemben ez állítás ellenkezőjét vitatta.2

) Azért 1850-ig a chauvinistikus irányzat mellett a horvát történetírás, ha mennyiségileg tud is egyet-mást felmutatni, tendentiájával nem éri el azt a színvonalat, melyre a történetírásnak törekednie kell. Több az elfogultság, mint a tárgyilagosság; erősebb a politikai czélzat, mint a való történetének megírására való törekvés. Csak az absolutismus bírja ez irányzatot, megváltoztatni. A jutalmúl nyert germanizálás ébreszti öntudatra az irodalom művelőit és csak ekkor kezdődik a történetírás terén az alaposabb tevékenység, mely csakhamar megteremti a délszláv történelmi és régészeti társulatot s kezdetét veszi a gyűjtött anyag kritikai feldolgozása. Most már Kukuljevié Iván áll a mozgalmak élére s mind helyesebb irányba tereli a köréje csoportosulok törekvéseit. Az 1861-ben végeszakadt, áldatlan germanizálás nyomán felmerült számos államjogi kérdés új irányt ad, új eszméket vet fel ; a történelmi jogok megvédése, bebizonyítása képezi most már a főczélt, s a megindított folyóiratok mindjobban egyengetik útját a megalakuló délszláv akadémiának. Az ennek megalakulása (1867) után megindított három vállalat : a Monumenta spectantia históriám slavorum meridionalium, a Monumenta historico-juridica és a Stari pisci hrvatshi (Régi horvát írók) nagy szolgálatot tett az irodalomnak, ép úgy mint a Starine (Régiségek) és a Rad jugoslavensTce Akademije cz. folyóiratok. így alakúi ki a mai horvát történetírás, melynek megismerésére joggal törekszik a magyar tudományosság. Elégséges lesz utalnunk Racki Ferencznek a horvát történetírásról írt hosszabb vázlatára, mit Gáj Lajos fölléptének ötvenéves évfordulója alkalmából tett közzé, bogy meggyőződjünk róla, mily ') Ueber Croatien, als eine durch Unterjochung erworbene ungrische Provinz und des Königreichs Ungarn wirklichen Theil. Aus dem Ungarischen. Leipzig, 1844. !) Legnevezetesebb ide vágó munkája : Responsa ad vastum illud : Croatiae ac Slavoniae cum regno Hungáriáé nexus et relationes, disquisivit Georgius Fejér, Budae, 1839 editum opus; non minus quam et ad illud : De situ et ambitu Slavoniae et Croatiae, quem critice illustravit et de eo in usum croatarum latine disseruit Georgius Gyurikovits, Pestini, 1844 procusum, per unum e croatis adornata et typis Gajianis Zagrabiae édita, 1847.