Századok – 1902

Értekezések - STESSEL JÓZSEF: Zalavár és Pécs Privina tartományában 832

ZALAVÁR ÉS PÉCS PRIVINA TARTOMÁNYÁBAN. L Minthogy az írók Privina tartományát többnyire a mai Magyarország térképén keresik, néhai tudósunk, Salamon Ferencz, a Századok 1882 évi folyamában a Libéllus de conversione Bagoariorum et Carantanorum czímű krónikáról, melyben egy névtelen szerző a Privina szláv herczeg tartományában 850—870 táján történt templomszentelésekkel és birtokadományozásokkal ismerteti meg az olvasót, igen érdekes forrástanulmányt közölt,1) kimutatni igyekezvén, hogy a krónika helynevei : Ad quinque Basilicas, Salapiugin és Mosapurc a Sala folyó mellett, nem magyar földön keresendők. Az ő Ítélete szerint a Quinque Basilicae nem helynév, csak helytelen interpunctió következtében látszik helynévnek, a miért a magyar Quinque Ecclesiae-vel nem is azonos; Salapiugin nevét pedig, mivel Magyarország földrajzában helyét nem találjuk, s a Sala név Stiriában és Karinthiában gyakran Salaberg, Sallegg, Sallach, Salla-putnk és falu stb. összetételben fordúl elő, csakis itt kell nyomozni; végre Mosaburg szerinte nem felel meg a mai Zalavárnak, hanem Karinthiában és Stiriában — hol Klagenfurt mellett régente Mosaburg vár állott s a hol jelenleg is Moosburg kastély létezik, Cilii körűi pedig egykor Mosaburg szerepelt — keresendő. Salamon forrástanulmányának kritikai Ítéletét támogatja az a körülmény, hogy — mint értekezésében előadja — Privina megyéjéből a föntebbi négy helynéven kívül — Koch-Sternberg szerint, ki e kérdéssel behatóan foglalkozott2

) — még hat helynév, közte az ősrégi Pettau, Stiria különböző kerületeiben föl*) Mosaburg és megyéje. Századok, 1882. 89 és köv. 11. ') Abhandlungen der hist. Classe der bayerischen Akademie der Wissenschaften, 1841.